Az elszámoltatás valójában elszámolás ugyanis, vagyis a jóvátételnek nevezett visszafizetésből levonandó minden kedvezmény és engedmény – így például az árfolyamgátasoknak adottak is. A bankokat már rég elítélte volna minden hatóság, ha a mostani intézkedéseket úgy reklámoznák, ahogyan azt a politikusok teszik: a részletek ugyanis valóban csökkenhetnek „akár” 30 százalékkal is. Hangsúly ott van: „akár”. Bár az se számítana, ha mindenkinek ennyi járna.
|
Ha valakinek köszönhető, akkor a kisembereknek
Móricz-Sabján Simon |
Gond lesz ugyanis az árfolyam alakulásával. Sok minden nem hat a forint erősödésének irányába, de a devizahiteles elszámolás a legkevésbé (az átváltás még akkor is gyengít, ha a jegybank végül csak beleállt a folyamatba).
A devizahitelesek azért annyit biztos tudnak, hogy most úgy 40-45 százalékkal fizetnek nagyobb részletet, mint négy éve. És lehettek ugyan tisztességtelenek a bankok a szerződésmódosítással vagy az árfolyamréssel, valójában ezek a „túlszámlázások” elhanyagolható tételek ahhoz képest, mint amennyit a forint gyengülésén veszíteni lehetett.
Nincs mese, a nap végén az lesz a helyzet, hogy az adósnak vissza kell fizetnie a hitelt, és le kell nyelnie, hogy az árfolyamkockázat az övé volt. Ha számítottak rá, ha nem, ha gyengítették a forintot direkt a kormány kedvéért, ha nem. A politikusok pedig legfeljebb majd jól hazudhatják tovább, hogy ők elintézték, hogy mindez ne kerüljön annyira nagyon sokba.
Pedig nem is ők voltak. Valójában ugyanis azok a kisemberek intéztek el bármit is, akik egyszerűen felháborodtak azon, hogy sokkal többe kerül nekik a hitel, mint gondolták. És ugyan nem tudták, miért perelnek (lőttek mindenre, ami mozgott), hosszú évek kitartó munkája, elvesztett perek százai után valami fogást csak találtak a szerződéseken. A politika pedig kapva kapott az alkalmon, és – valóban segítve az ügy előrehaladását – legalább kicsit gyorsított a végső rendezésen.
A politika devizahiteles ügyben azonban végig csak sodródott az árral, és valójában egyensúlyozni próbált a népszerűség vágya és a gazdasági érdekek kényszere között. Így kerültek a devizahiteles törvények közé a (közel álló) bankokat mentő szabályok is. Ebben a játékban nincsenek és sosem voltak véletlenek.
