galéria megtekintése

Balti szelek

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 05. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

Mélyről, szinte vert helyzetből indultak, ma viszont mintaként emlegetik őket. Amikor 2008-ban kitört a világgazdasági válság, Litvániát valóságos sokk érte, a GDP tizenöt százalékkal esett vissza. A takarékossági kurzus fájdalmas volt, sokan a kivándorlás mellett döntöttek, de a balti állam visszajött a tönk széléről, és öt év alatt teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.

Litvániával tizenkilencre bővült az eurót használó európai uniós országok száma, vagyis immár 337 millió embert használja a közös pénzt a kontinensen. A nyugati sajtóban, főleg a németben, arról írnak, hogy a közös valutát jóval kisebb körre találták ki, ezért megint beüthet a gömböceffektus. Mégis az integráció szempontjából jó hír Litvánia belépése a körbe, különösen azt látva, hogy Görögország újabb mély politikai válság felé tart. A január végi előrehozott választás fő esélyese az a párt ugyanis, amely hallani sem akar további nadrágszíjmeghúzásról, takarékossági programokról.

A litvánok sem robbannak szét az örömtől persze. Sokan a nemzeti függetlenség egy jókora részét látják elveszni a szuverenitás jelképének is tekintett litas kivezetésével. Az európai fizetőeszköz érkezése pedig önmagában nem jelent életszínvonal-emelkedést, jóllehet a hárommillió lakosú ország az eurózóna egyik legszegényebb állama.

 

Mégis rászánták magukat e történelmi lépésre, s most figyeljünk: a politikai elit is konszenzusra tudott jutni. Mert Nyugatra tekintettek, és a Nyugathoz akarnak tartozni. Ahogy a lettek és az észtek is. Meg is csinálták. Huszonhárom évvel a Szovjetunió megszűnése után mindhárom balti köztársaság a NATO, az EU és az eurózóna tagja. Nekik ez a „szentháromság” a biztosíték arra, hogy nem kerülhetnek többé Moszkva uralma alá. Gazdaságilag Oroszország megkerülhetetlen és fontos partnerük marad, de látva az ukrajnai eseményeket, Tallinnban, Rigában és Vilniusban is úgy gondolják: nekik a Nyugat oldalán van a helyük.

A balti út számunkra itt, Kelet-Közép-Európában sok szempontból járhatatlan. Nem is kell utánozni őket, a térség története elképesztő kilengéseket mutatott az elmúlt két évtizedben. Nekik sem ment könnyen a szörnyű XX. századi múlttal való szembenézés, elég csak a világhírű finn-észt írónő, Sofi Oksanen regényeire utalni. Egy dolgot azonban érdemes volna ellesni tőlük. Nevezetesen azt, hogy kitalálták magukat.

Kerestek maguknak olyan ipari ágazatokat, így az informatikát és a távközlést, amelyekkel tartósan be tudnak kapcsolódni a világgazdasági körforgásba. Információs és egyúttal versenyképes társadalmakat alakítottak ki. Korántsem tökéleteseket, de olyanokat, amelyekkel nekivághatnak a XXI. századnak.

Jócskán megszenvedték, de megcsinálták.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.