Baán Lászlónak fontos, hogy a Liget projekt kapcsán a lehető legnagyobb átláthatóságot biztosítsa. Ezt mondja legalábbis, és le is ül beszélgetni az érintett kerületek lakosaival, a szakmai szervezetekkel, a maga részéről levezeti, miért lesz még zöldebb a beruházás után a park, vonzóbb a főváros a turisták számára. Bizonygatja, hogy a projekt százmilliárdjai visszafolynak majd a költségvetésbe.
Baán László offenzívája zavarba ejtő, hiszen a NER „együttműködőitől" ritkaságszámba megy, ha valaki nem L. Simon László vagy Matolcsy György kioktatásra mindig kész, de érdemi választ sosem adó nyilvánosságfelfogásával teszi a dolgát. Ennyi elég, hogy jó kezekben tudjuk a magyar kultúra megannyi remekművét, a főváros legszebb közparkját és mindannyiunk legalább kétszázmilliárd forintját? Naponta vitatkozik lapunk is Baán Lászlóval arról, hogy kellően vigyáz-e a fákra, komolyan veszi-e az ellenvéleményeket, jól költi-e a pénzt. Ezek most még sokszor hitbéli kérdések, állítás áll szemben állítással, és csak évek múlva derül ki, hogy büszkeség vagy adósság lesz-e a projekt a következő generációk számára.
Baán László szavahihetőségét máris bizonyíthatná. Megmutathatná, hogy nem extrovertált tagja a kormányzó elitnek, hanem komolyan veszi a nyilvánosságot. Ha így lenne, nem kellene tőle kiperelni, hogy kinek a lakásában lógtak az általa vezetett múzeum festményei, és nem tesztelné hosszan, mennyit kell beismernie a Habony Árpádhoz fűződő kapcsolatáról. De sajnos Baán, a nyilvánosság híve éppúgy viselkedett, mint L. Simon László. Magánosította, ami a közre tartozik. Immár a Liget projekt kárára.
