Nem árt emlékeztetni arra, hogy az egykulcsos szja-ban „előttünk járó” csehek és szlovákok jóval magasabb (19 százalékos) kulcsot alkalmaztak, és a rendszer természetesen tartalmazott egy adómentes sávot is. A válság hatására egyébként mindkét ország kormányzata már több éve bevezetett egy második kulcsot is, 25 százalék körül, havi 900 ezer forintos küszöbérték fölött. A foglalkoztatottság szempontjából sokkal fontosabb lenne a (34 százalékos) nyugdíjjárulékokat csökkenteni. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az alaptörvény szerint jelenleg csak egykulcsos (matematikailag valóban arányos) szja működtethető, ezért bármilyen szja-javaslatot csak a Fidesztől kölcsönzött álruhában, pótlékolt jövedelemmel szabad benyújtani.
Bármilyen komolyan vehető tervnek figyelnie kellene arra is, hogy az szja-kulcsok csökkentése tovább emeli a családi adókedvezmény teljes igénybevételéhez szükséges kereseteket, különösen a három- és többgyermekes családok esetén. Egy baloldali pártnak egyébként nem a családi adókedvezmény kiterjesztéséért, hanem a családi pótlék emeléséért kellene harcolnia.
Visszatérve a jelenlegi magyar adóreformtervek számítási hátteréhez: ha az 1 százalékpontos adócsökkentés miatt 2016-ban kieső összeg 120 Mrd Ft, akkor az szja-alap ennek a százszorosa, 12 ezer Mrd Ft, az szja tömege viszont (15 százalékkal számolva) 1800 Mrd Ft. Ha négymillió keresővel számolunk, akkor az éves átlagkereset durván hárommillió forint. Nem tudom, hogy az MSZP javaslatának beterjesztője milyen számokra és számításokra alapozta elképzelését. Jobb híján én a NAV 2013. szeptember 13-i sajtóanyagát használom.
Eszerint 2012-ben a két- és hatmillió forint között keresett a bevallók 28 százaléka, s az általuk bevallott adóalap a teljes alap 44 százalékát tette ki. A hatmillió forint fölöttieknél a két szám 4, illetve 26 százalék volt. (Bár az adathiány miatt kényszerből ötmillió Ft-ról hatmillió Ft-ra emelt sávhatár valamennyivel csökkenti a tényleges bevételt, biztos vagyok benne, hogy ez nem okoz nagy különbséget.)
Ha megvalósulna az 5–10–15 százalékos MSZP-s „mesterhármas”, az átlagos adókulcs 8,3 százalék lenne, s ez kereken további 800 Mrd Ft-ot venne ki a közkiadásokból. Nem hiszem, hogy a jelenlegi magyar helyzetben ezt egy baloldali politikus komolyan gondolhatja. Ha az MSZP legalább átlagosan meg akarná tartani a Fideszes 15 százalékos szja-kulcsot, akkor a 10 százalékra csökkentett alsó, és 15 százalékos középső kulcshoz 30 százalékos felső kulcs tartozna. Ezt egy jóérzésű konzervatív német vagy francia politikus akár támogatná is.
Valójában sokkal radikálisabb szja-emelésre lenne szükség. Ennek hiányában nem lesz pénz arra, hogy itthon tartsuk az orvosokat és az ápolónőket, nem lehet visszaadni a köz- és felsőoktatásból az „elmúlt öt évben” kivont százmilliárdokat. Nem lesz pénz arra sem, hogy a szegények számára elviselhetetlen 27 százalékos áfát csökkentsék.Mire számítanak az szja-csökkentés bal- és jobboldali bajnokai? Újabb 50 százalékos közalkalmazotti béremelésből befolyó többletadó-bevételre? Vagy az 1998-ban megálmodott Matolcsy-féle évi hétszázalékos növekedésben? Itt az ideje visszatérni a realitásokon alapuló hatékony és szolidáris közpolitikához!
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
