galéria megtekintése

Az ötödik gyerek

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 16. számában
jelent meg.


Révész Sándor
Népszabadság

Idézet az On The Spotból: A szír családokban akkor is megszületik az ötödik gyerek, ha évek óta menekülttáborban élnek. A szír családokban azonban még akkor is sok gyerek születik, ha lehetetlen körülmények között élnek. „Az ő kultúrájukban, vallásukban ez természetes. Nem fognak elkezdeni fogamzásgátláson gondolkodni” – mondja a filmben Cseke Eszter. A gyermek áldás – tartják a szír szülők. A filmben szereplő családhoz az ötödik gyerek érkezett, tudjuk meg.

Ezt olvashattuk a Válasz.hu-n abban az írásban, mely az On The Spot kiváló riporterpárosának legújabb dokumentumfilm-sorozatára hívta fel a figyelmet. Szép filmet láttunk. Fontos, hogy gyerekarcokon, empátiánkat kiváltó emberek szavain keresztül közvetlen élményünk legyen arról a világról, arról a gondolkodásmódról, ami a – három-négy generációval ezelőtt még nálunk is általános – sokgyerekes családeszmény mögött áll. Csak hát ez az élmény, ez a film arra is alkalmas, hogy teljesen torz képet kapjunk a rész által az egészről. Látjuk a frissen érkezett babát, aki az ötödik. És nem fogunk kételkedni abban, hogy ezek az ötödikek mindenhol ott vannak. S ezen nem lehet változtatni. Ez egy örök törvény. Bármi történik, abban a kultúrában akkora a szaporulat. Akkora, amit mi a mi kultúránkban nem tudunk kezelni. Hiszen látjuk, Cseke Eszter is így véli. Csakhogy nem így van.

A minap olvastam ki egy könyvet. Nem könnyű olvasmány, nem olyan kellemes véle tölteni az időt, mint Csekéék dokumentumfilmjeivel. Ezt a könyvet N. Rózsa Erzsébet írta az arab tavaszról, és van benne egy csomó adat. Például az, hogy Szíriában a teljes termékenységi ráta, mely azt mutatja, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyereknek ad életet, fél évszázad alatt, a hatvanas évektől 2010-ig 7,6-ről 2,93-ra csökkent. Tunéziában 7-ről 2,17-re.

 

Egyiptomban a hatvanas években még 6 fölött volt, 2012-ben pedig 2,81. Bahreinban 7 volt, most 2,12. Líbiában ez a mutató „a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig 7,5 körül mozgott, 2009-ben már csak 2,63-at mutatott.” Az előzőeknél sokkal szegényebb Jemenben még valóban megvan az ötgyerekes átlag, de ott a teljes termékenységi ráta még a nyolcvanas évek közepén is 8-8,5 volt. A számok egyértelműek. Ma már „a demográfiai helyzet sokkal jobban hasonlít a globalizálódó világ más részeit jellemző viszonyokra..., mintsem a hagyományos arab társadalom egyensúlyára.” A demográfusok szerint az ideális teljes termékenységi ráta 2,2 körül van. Az arab országok többsége vagy itt, vagy efelé tart. A magyar társadalomban meg hiányzik hozzá potenciális anyánként egy egész gyerek.

A szemünknek higgyünk vagy a számoknak? Szerintem egyiknek sem a másik nélkül. Láthatjuk filmen közelről a fát, a statisztikában távolról az erdőt. Amit a filmen látunk, létezik, csak domináns modellből kisebbségivé vált. A prózai igazság az, hogy fél évszázad – egy történelmi pillanat – alatt hatalmasat változott ebben a tekintetben is az a kultúra, melyről el akarják hitetni velünk, hogy változ(tathat)atlan és a mienkével összeegyeztethetetlen.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.