Harmadik lehetőségként az IMF megpendítette a görög adósság egy részének elengedését, amivel kiváltották Németország dörgedelmes haragját. Persze a harmadik eshetőség is európai felügyeletet jelentene Görögország felett, hiszen az országnak a részleges adósságelengedés után is szüksége lenne sok milliárd eurós kölcsönre, baráti kamatra.
Az a nagy ár, amit a hitelezőknek kell majd fizetniük azért, hogy Görögországot megtartsák az eurózóna foglyaként, eltörpül amellett az áldozat mellett, amelyet az egyszerű görög polgárnak kell hoznia. Ha a görög kormány nem szegi meg a hitelezőknek tett ígéreteit, drasztikus életszínvonal-csökkenés vár mind a dolgozó, mind a nyugdíjas görögökre. Az egészben a legrosszabb az, miként az IMF is megjegyzi, lehetséges, hogy a közös áldozat sem menti meg Görögországot, és a jelenlegi válság megismétlődhet. Ahhoz, hogy Görögország kilábaljon a jelenlegi csődhelyzetből, nagyon gyors és jelentős gazdasági növekedésre és a termelékenység komoly javulására lenne szükség. Olyan hatékonyságra, amely kiemelkedő lenne az Európai Unióban. A görög mentőcsomag sikere attól is függ, hogy a görög kormány tudja-e garantálni hosszú éveken keresztül, hogy több adót szed be a lakosságtól, mint amennyit költ különböző kormányzati szolgáltatásokra. Ez a törekvés általában népharagot vált ki mindenféle kormánnyal szemben.
A helyzet sokkal súlyosabb, mint ahogy azt még a legpesszimistább elemzők is látják. Természetesen felmerülhet Görögország kilépése az eurózónából, amely szintén döbbenetes összegekbe kerülne Görögország jelenlegi hitelezőinek. Az IMF az őszinteség felé kívánja terelni úgy a közvéleményt, mint az EU korifeusait. Jobb későn, mint soha, de tíz évvel ezelőtt az őszinteség sokkal kevesebbe került volna.
A fentihez hasonló elemzések mindig felvetik a kardinális kérdést: lehet-e használható, hosszú távú pénzügyi és gazdasági unió politikai unió nélkül? Lehet-e Európai Unió és eurózóna Európai Egyesült Államok nélkül?Meg tudják-e tartani az eurózóna tagjai nemzeti szuverenitásukat, miközben pénzügyi és gazdasági unióra lépnek? A válasz evidens: nem.
Amikor az amerikai telepesek megnyerték a függetlenségi háborút, az addigi amerikai gyarmatok független államokká alakultak. Ezen államok prominensei úgy gondolták, hogy az általuk elképzelt gazdasági unió fenntartható politikai unió nélkül is. Tévedtek. Az államok csődbe mentek, vagy a csőd szélére kerültek, és csak az Amerikai Egyesült Államok megalapítása és a teljes politikai unió mentette meg az amerikaiakat a pusztulástól. Szabad kereskedelem, gazdasági együttműködés, nyitott határok, szabad munkavállalás, együttműködés, ezek mind lehetséges európai alternatívák. De gazdasági és pénzügyi unió politikai egyesítés nélkül kivitelezhetetlen.
Mit tanulhat Európa a görög, a magyar, az olasz, az ír, a spanyol, a ciprusi és más XXI. századi problémákból? Először is azt, hogy őszintének kell lenni. Amíg több ország, köztük Magyarország is egy európai közös piacot képzel el, szabad mozgással, munkavállalással és egymást segítő országokkal, addig a Németország és szövetségesei által vezetett csoport szoros politikai unió felé vinné Európát, ahol a magyar parlament vagy a magyar bíróságok csak egy lépcsőt jelentenének a hierarchiában, s a piramis tetején egy a magyarok által meg nem választott ember, bizottság vagy bíróság ülne, aki vagy ami majd jó döntéseket hoz a magyarok számára. Egy állam létezésének egyik legfőbb bizonyítéka az adóztatásra való hatalom és a döntés az adó felhasználásáról. Nem telik el egy hónap anélkül, hogy valaki vagy valamilyen szervezet ne fordulna az EU-hoz, mert nem kívánja megfizetni a magyar kormány által kivetett adót.
Legutóbb a magyar dohánygyárak és a kiskereskedelmi láncok elérték, hogy a dohányiparra kivetett különadót és az élelmiszer-biztonsági díjak beszedését ideiglenesen megtiltsa az Európai Bizottság. Nem szeretnék véleményt formálni arról, hogy ezek a különadók jók vagy rosszak. De ha egy külső szerv megtilthatja, hogy az állam beszedjen valamilyen adót, akkor az ország államisága kérdőjeleződik meg.
Az Európai Bizottság általában nem magukat az adókat kifogásolja, hanem azt, hogy olyan sávokat alkalmaznak, amelyek szerintük sértik az adósemlegesség elvét. Így ezeket az adókat burkolt állami támogatásnak tekintik, mondván, a nagyok megadóztatása állami támogatás a kicsiknek. Ez az érvelés jogi nonszensz, de nem ez a legnagyobb baj vele. Az érvelés megvilágítja, miért nem működhet az EU és az eurózóna a mostani formájában. Nyilvánvaló, hogy egy szervnek akkor van joga megmásítani egy másik szerv által hozott döntést, ha fölérendelt. Ha pedig ilyen fölé-alárendeltségi viszony létezik az Európai Bizottság és az országok között, akkor ez előbb-utóbb az ország teljes szuverenitásának átadását jelenti az EU részére.
Mind Görögországnak, mind a többi európai uniós országnak sokkal jobb lett volna, ha Görögország egy szabad kereskedelmi, szabad mozgást és munkavállalást biztosító zóna része lett volna az elmúlt évtizedekben. Lehet, hogy a görög nyugdíjak nem lennének háromszor olyan magasak, mint a magyarok, lehet, hogy a görög gazdaság más gazdasági modell alapján fejlődött volna, de semmiképpen sem lenne Görögország egy Németország révén lélegeztetőgépen tartott, bábkormány által vezetett európai nyomorék. Ugyanakkor olyan országoknak, mint például Magyarország, amely visszaküzdötte magát a csőd széléről, nem kellene attól tartaniuk, hogy minden, elvileg szuverén kormányzati lépésüket, mely nem tetszik a hitelező országok vállalkozásainak, idegen bíróságon kell megvédeniük.
Az EU és az eurózóna korszakalkotó döntések előtt áll. Az a gazdasági, pénzügyi unió, amelyet Németország és szövetségesei vizionálnak, csak a nemzetállamok megszűnésével és teljes politikai unióval lehetséges. Természetesen mindennek vannak előnyei és hátrányai. Heidi már a spájzban van. A kérdés az, hogy beengedjük-e a nappaliba.
A szerző amerikai-magyar ügyvéd, üzletember
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
