Bár a média az elmúlt napokban ez ügyben tanúsított figyelme örvendetes, az effajta rendőrségi gyakorlat nem ismeretlen és nem is új keletű Magyarországon. Azokban az az esetekben pedig, amelyekben a bűnüldöző szervek munkatársai az etnikai, faji, vallási vagy nemzeti hovatartozást kizárólagos vagy döntő megalapozásnak használják intézkedési, letartóztatási vagy vádemelési jogköreik gyakorlása során, megkülönböztető etnikai profilalkotást követnek el.
Magyar emberi jogi szervezetek már évek óta tiltakoznak e diszkriminatív rendészeti gyakorlat ellen
A megkülönböztető etnikai profilalkotás az etnikai diszkrimináció egy különösen alattomos formája, és egyben jogsértő. (Ellentétben azokkal az esetekkel, amelyekben az etnikai hovatartozás részét képezi egy gyanúsított leírásának egy adott bűntett esetében – „bűnelkövetői profilakotás”.) A megkülönböztető etnikai profilalkotás jogsértő még abban az esetben is, ha az egyes bírságoknak önmagukban volt jogszabályi alapja, ugyanis a probléma a gyakorlat szintjén észlelhető etnikai aránytalanságból adódik.
Magyarország esetében mind az Egyesült Nemzetek Szervezete, mind pedig az Európa Tanács szervei a 90-es évek óta folyamatosan aggályukat fejezik ki az etnikai kisebbségekkel szembeni rendőrségi diszkriminációval kapcsolatban, számos jelentésükben a megkülönböztető etnikai profilalkotást külön megemlítve. Magyar emberi jogi szervezetek már évek óta tiltakoznak e diszkriminatív rendészeti gyakorlat ellen. 2012-ben a Magyar Helsinki Bizottság eljárást kezdeményezett a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.
Az ügyben azt állították, hogy a kötelező kerékpár-felszerelés hiánya miatti bírságokat csaknem kizárólag romákra szabták ki egy Nógrád megyei községben, miközben a nem romák esetében a hasonló törvénysértéseket rendszeresen elnézték. Habár a pereskedés egyezséggel zárult, a hatóság megállapította, hogy a szabálysértési gyakorlat „etnikai aránytalanságok előidézéséhez vezethetett”, ezáltal sértve a roma közösség egyenlő bánásmódhoz való jogát, még akkor is, ha a bírságokat törvényesen rótták ki az egyes esetekben.
Jelenleg a Társaság a Szabadságjogokért pereskedik a gyöngyöspatai romák feltételezett 2011-es célzott rendőri zaklatása miatt. Kutatások – köztük az Open Society Justice Initiative és a Magyar Helsinki Bizottság 2007 és 2008 között Magyarországon végzett igazoltatási felmérése is – kimutatták, hogy a megkülönböztető etnikai profilalkotás gyakorlata sem nem hatékony, sem nem eredményes, és egész embercsoportokat bélyegez meg „gyanús közösségekként”. Az egyént egy csoport tagjaként kezeli, nem pedig a saját individuumában.
A rendőrséget pedig megfosztja legitimitásától az érintettek szemében, továbbá csökkenti a rendőrségbe vetett bizalmat, és gátolja az együttműködést a bűnüldöző szervekkel. Mindemellett pedig a megkülönböztető etnikai profilalkotás igazságtalan és embertelen. Senkinek sem lenne szabad tíz napot börtönben töltenie egy utcán elejtett vagy eldobott zsebkendő miatt – főleg, ha az eredetileg kiszabott bírság alapjául a bőrszíne szolgált.
A szerző az Open Society Justice Initiative munkatársa
