Az ENSZ hetven éve

Humanitárius munkásaink dacolnak a távoli és veszélyes vidékekkel, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak, mediátoraink pedig igyekeznek elősegíteni a háborúzó felek közötti megegyezést, valamint békés megoldást találni a sérelmekre és vitákra. Az Egyesült Nemzeteket Szervezetét azért hozták létre, hogy megakadályozza egy újabb világháború kirobbanását, amivel meg is valósította elsődleges küldetését. A súlyos visszalépések ellenére biztosan sokkal véresebb lett volna az elmúlt 70 év az Egyesült Nemzetek Szervezete nélkül.

Mégis tudjuk, hogy a mai látképet konfliktusok, kizsákmányolás és kétségbeesés tépázzák. Legalább 59,5 millió embernek kellett elhagynia otthonát, több menekültnek, belső menekültnek és menedékkérőnek összesen, mint bármikor a második világháború óta. A nők elleni erőszak minden társadalmat rombol. A sürgető emberi szükségletek idejében továbbra is hatalmas pénzösszegeket pazarolnak nukleáris fegyverekre és más destabilizáló katonai arzenálokra. A klímaváltozás következményei még szembetűnőbbek.

Továbbá, annak ellenére, hogy a világ azt mondta a holokauszt után, hogy „soha többé”, és Ruanda és Srebrenica után is azt mondta, hogy „soha többé”, mégis szemtanúi vagyunk az erőszakos szélsőségesek és mások által elkövetett kegyetlen bűncselekményeknek. Új hatalmak jelentek meg a világon, mióta 50 állam képviselői összegyűltek, hogy megszövegezzék az alapokmányt. Az ENSZ tagsága mára 193 államra nőtt.

A globalizáció, urbanizáció, migráció, a demográfiai eltolódások és a technológiai fejlődés, valamint más szeizmikus fejlemények is újraalakítják társadalmainkat és átformálják nemzetközi kapcsolatainkat. Mégis az alapokmányban felvázolt békés világ és a szövegben megjelent értékek – mint a méltóság, az egyenlő jogok, a tolerancia és a szabadság – továbbra is minden ember számára alapvetőnek kell hogy számítsanak.

A 70. évforduló egy olyan évre esik, amely közös jövőnk tekintetében a nagy jelentőségű döntések éve lehet. A tagállamok remélhetően egy ösztönzően ható új, fenntartható fejlődési keretrendszert alakítanak ki, és a klímaváltozással kapcsolatban is jelentős egyezmény elfogadása felé mozdulnak el. Célunk az átalakítás: mi vagyunk az első generáció, amely megszüntetheti a szegénységet a földön, és az utolsó, amely még elkerülheti a felmelegedő világ legrosszabb hatásait.

Ahogy a nemzeti és nemzetközi különbözőségek egyre inkább eltűnnek, ami egyvalaki számára kihívás, az mindenki számára kihívássá válik, néha fokozatosan, de gyakran azonnal. A még inkább összefonódó hitünkkel el kell érnünk, hogy a jövőnk legyen az egyik legmélyebb együttműködésünk, amelyben a nemzetek a világpolgárság szellemében egyesülnek, hogy beváltsák a szervezet nevében foglalt ígéretet.

A szerző az ENSZ főtitkára

*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.