Minálunk nem kevert vihart, a világban annál inkább. Tartok tőle, hogy minálunk semmit sem tudnak erről a tapasztalt holland harcosról („élkatonáról"), aki a tavalyi év elején elment Szíriába, beállt a kurd ellenállók közé, és velük együtt gyilkolta az Iszlám Állam (IS) nevű szörny katonáit, amennyit csak tudott belőlük.
Köztudott, ismétlésre se érdemes, hogy az IS-t a nyugati világ közvélekedése szerint meg kell semmisíteni. Csakhogy reguláris NATO-hadseregek az IS elleni hadjáratba semmi szín alatt nem akarnak belépni – elég volt Irak, Afganisztán –, csak a levegőből „dolgoznak", ami eddig is eredménytelen volt, ezután is az lesz. A kurdok az egyetlenek, akik képesek voltak komoly ellenállásra. (Újabban a szíriai kormányhadsereg is.) Semmi kivetnivaló nincs abban, hogy Akse – felháborodva azokon a szörnyűségeken, amelyeket az IS elkövetett – beállt a kurdok közé. Szerintem legalábbis.
Csakhogy Hollandia jogállam. Elfogadja az emberölést, ha önvédelmi okokból történik. De egy szűkagyú holland ügyész úgy találta, hogy Akse, aki abszolút őszinteséggel számolt be odahaza szíriai tetteiről, nem önvédelemből ölt, hanem... Hanem meggyőződésből, amire a büntető törvénykönyv nem talál felmentést. Kérdem én: ha az IS megsemmisítendő, akkor egy ilyen ember tettei miért nem minősülhetnek a szír nép (ön)védelmének?