Ha egy atomerűmű elszáll, akkor a kárelhárítás változatlanul az adófizetőkre marad, ugyanúgy, mint 1986-ban Csernobilban – ahol pedig mégis megpróbálták beárazni és piacosítani ezeket a kockázatokat, mint Japánban vagy Dél-Koreában, ott a reaktorok nagyrészt állnak, mert kiderült, hogy nem tudnák kitermelni a reális biztosítási költségeket.
Amikor a magyar politikai vezetés a tervezett paksi bővítés kapcsán az évszázad üzletéről beszél, mindig kimaradnak a kalkulációból egy esetleges atombaleset következményei. Holott – szépen illusztrálva a nukleáris kultúra fentebb említett hiányosságait – nálunk is történtek más súlyos reaktor-üzemzavarok emberi mulasztás miatt, és csak a szerencsén múlott, hogy a lakosság nem került komoly veszélybe.
A bővítési projekttel kapcsolatban immár a jobboldali sajtó sem emlegeti az olcsóságot – ehelyett beúszott a képbe egy új érvelés, amely szerint a világgazdaság minden nagy erőcentrumának kell valamilyen komoly üzleti érdekeltséget juttatni Magyarországon, hogy tehát az USA, Kína és Oroszország is érdekelt legyen a magyar fejlődésben.
Túllépve azon, hogy az elmúlt 25 évben a fejlett világ kézzelfogható érdekeltségei ellenére sem törte magát a fejlesztésünkért, érdemes megkérdezni, hogy ez a stratégia vajon különbözik-e érdemben attól, amikor a szovjetek vagy a „tudjukkik” érdekeinek szolgáltattuk ki az országot.
Meg azt is, hogy a teljes egyértelműséggel kizárólag a Fidesz által támogatott Orbán–Putyin-paktummal vajon Magyarország felhozásában, vagy inkább a beruházás végigvitelének személyes garanciáját jelentő Orbán Viktor hatalomban tartásában tettük-e érdekeltté a Putyin-rendszert.
Az viszont nem kérdés, hogy a veszteségben – ha lesz – mindannyian osztozunk.
Az 1986-ban elszennyeződött csernobili zónával kapcsolatban (ahol 200 milliárd dolláros kár keletkezett) még mindig az a „legjobb” ötlet, hogy atomtemetőt csinálnak a nagyjából négybalatonnyi területen. Pénzügyi és biztonsági szempontból ennél akkor is jobban jártak volna, ha annak idején nem atommaghasítással, hanem ébenfa eltüzelésével áramot termelő erőművet építenek.
