galéria megtekintése

Anthony Kiedis és Louis C.K. üdvözlése (mint a gyermek, aki már pihenni vágyik)

3 komment


Uj Péter

Papamp da valium, papamp da valium – dudorgok magamban ledallamtapadva, az a millenial whoomp, there it is, az: hiába próbálják eltereltetgetni a figyelmemet azzal, hogy Orbán Ráhel a nemzeti létet fenyegető potenciális migránsokkal tárgyalt Bahreinben.

Papamp da valium, papamp da valium – ugrálok a harmadik és az ötödik hang között, egy kényszeres pentatonskála-kópé, pedig esküszöm, nem vagyok a szükségesnél odább a kilencvenes évek elejének eurodancéjáért, bár két hete Mindszenten hallottam egy egész ütős Zoltán Erika-koncertet, túl sexi lány meg a satöbbi, mint a régi szép idők. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy azért mindig is inkább és elsősorban punk voltam, a mai napig az is vagyok, szabadidőmben: a hétvégén például tescós szatyorral mentem az Auchanba, Anarchy in Budaörs.

Papamp da valium, a dallam bemozog a tátongó belpolitikai űrbe. Ha hiszik, ha nem, a kis következmények nélküli ugarat: a Kétfarkú Kutya lett az ellenzék vezető ereje. 2016 nyarára, hip-hop, nem mondom, hogy nem megérdemelten, nem nem-indokolhatatlanul, sőt de azért kicsit mégis meg vagyok lepve, többet néztem volna ki ­Schmuck Andorból például, vagy legalább Szanyi Tibor megszoríthatná őket szólóban. Jó, oké, ez van, ezt kell szeretni, most már mit lehet tenni, és hopp, a dallam végre áttapadt: Balaton, Kész az egész (mindennek vége, vége már, és nem lesz másik, nem lesz jó, soha már, soha talán).

 

Nem fog elmúlni, soha már. Soha talán.

Pedig két reménykeltő külföldi beavatkozás esett a múlt hétre: Louis C.K. kabarista gyakorlatilag bejelentkezett köztársasági elnöknek, olyan széles körű nemzeti összefogás volt tapasztalható vonzáskörzetében. Én szívesebben láttam volna Boncz Gézát, amikor a beiktatáson elmeséli, hogy bemegy Ro-cky IV. a központba..., de sajnos a Géza már nem lehet. Érjük be az idegenbe szakadttal. A Red Hot Chili Peppers segítőkész, mélyen emberbarát tagjai pedig millióknak varázsoltak mosolyt az arcára humánumból országszerte: átadták a helyüket a villamoson, átvezették a zebrán a világtalan bácsikat, örökbe fogadták a kóbor macskákat, segítettek buszra szállni a banyatankos öreg néninek, betemették a kátyúkat és satöbbi, egyszerűen néhány napra befoltozták a szociális védőhálót, emberek voltak az embertelenségben, fehérek között egy európaiak, már ha ez nem anakronisztikus, summa summárum, arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek –, s mind ember, mert az egyre kevesebb... egyébként a társadalombiztostás hiányát is becsengethették volna, ha már. ... ha már, soha már, so-ha-ta-lán, papamp da valium...

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.