galéria megtekintése

Amit tettünk és tehetünk

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 16. számában
jelent meg.

Jean-Paul Laborde
Népszabadság

Szeptember végén a Barack Obama amerikai elnök által vezetett, a békefenntartásról szóló csúcstalálkozót követően a Biztonsági Tanács elfogadta a terrorizmus elleni bizottság jelentését a terrorista harcosokról. A jelentés nyomatékosítja, hogy a külföldi terrorista harcosok jelentős és egyre növekvő veszélyt jelentenek. Az olyan terroristacsoportok, mint az IS nagyon gyorsan és rugalmasan cselekszenek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének és tagállamainak ugyanilyen gyorsnak és mozgékonynak kell lenniük, hogy eredményesen lépjenek fel ezzel a veszéllyel szemben.

Tavaly a tagállamok és számos más szervezet jelentős intézkedéseket vezettek be. Az államok megerősítették a határőrizetüket, és megakadályozták a gyanús külföldi terrorista harcosok utazását. Néhány ország útleveleket foglalt le, bevezette a tranzitvízumokat és nagyobb hasznát vették az Interpolnak is, amely segít a potenciális külföldi terrorista harcosok kiszűrésében. A magáncégek sokat tesznek azért, hogy segítsenek megakadályozni a propaganda terjesztését és a külföldi harcosok toborzását. A YouTube például 14 millió videót törölt le az elmúlt két évben, a Facebook pedig 1 millió figyelmeztetést kap és követ nyomon hetente a felhasználói visszaélésekről. A legtöbb állam ellenőrzi a weboldalakat és a közösségi médiát, hogy kiszűrje a terrorista cselekedetek elkövetésére buzdító online tartalmakat. Néhány állam olyan törvényeket is elfogadott, amelyek alapján a szolgáltatóktól adatokat kérhet be az elkövetők azonosítása érdekében.

Mégis, az összes intézkedés ellenére a nemzetközi közösség és a tagállamok le vannak maradva a terroristák mögött. Még mindig könnyű bárkinek közvetlen és névtelen kapcsolatot teremteni egy terroristatoborzóval, ha csatlakozni akar egy terroristaszervezethez, vagy veszélyzónába akar utazni. Továbbra is számos nyugat-európai országot sorolhatunk a külföldi terrorista harcosok származási és tranzitországai közé. Becslések szerint több ezer európai útlevél tulajdonosa tartózkodik jelenleg Irakban és Szíriában, ami értelemszerűen jelentős fenyegetést jelent számos ország biztonságára nézve.

 

Mi többet tehetnénk?

Jelenleg 51 ENSZ-tagállam, körülbelül az ENSZ tagállamainak egynegyede alkalmaz előzetes utas információs rendszert. Ezek a rendszerek erősítik a biztonságot, és képessé teszik az államokat arra, hogy észleljék az érkező vagy távozó potenciális terrorista harcosokat. Ám sajnos ezen országok alig fele használja ezt a rendszert. A nemzetközi együttműködés nem elég rugalmas, és éppen ezért kellene a nemzetközi közösségnek jobban alkalmaznia a Biztonsági Tanács hatályos határozatait. A Biztonsági Tanács számos külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos határozatot fogadott el, amelyek kötelező erővel bírnak a tagállamokra nézve, így biztosítva számunkra azokat az eszközöket, amelyekre szükségünk van.

A több mint 100 országból származó körülbelül 30 000 külföldi terrorista harcos globális fenyegetést jelent, amelyre globális választ kell adni. Nem fognak működni az olyan megoldási kísérletek, amelyek kizárólag belpolitikai megközelítéssel akarják hatékonyan megoldani ezeket a problémákat. Egyesítenünk kell erőfeszítéseinket és mindannyiunk megelőzési képességét, hogy az rugalmas és gyors legyen.

A szerző az ENSZ főtitkár-helyettese

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.