Ahogy az alkoholmentes sörben van víz, komló, antioxidáns, úgy az illiberális demokráciában – puha diktatúrában – is megtalálhatóak a demokráciákra jellemző intézmények. Van parlament, de működése a bábszínház giccses mellékhelyisége, ahol a mameluk bábszínházi figuráknak az a dolguk, hogy a Központi Akaratot törvényi keretbe helyezzék. Akár törvénytelenség árán is.
Van alaptörvény, ami a legalapvetőbb jogokat tartalmazza olyanformán, ahogy azt a Központi Akarat értelmezi, melynek az a dolga, hogy megakadályozzon mindent, ami a Központi Akarat hatalmát veszélyeztetné. Van Alkotmánybíróság, de hatásköre és személyi összetétele alapján mintha nem is lenne, az a dolga, hogy a Központi Akaratot az alkotmányosság pecsétjével lássa el.
Vannak itt fékek és ellensúlyok is – köztársasági elnök, bíróság, ügyészség, költségvetési tanács, érdekegyeztetési mechanizmus stb. –, csak éppen nem működnek funkciójuk szerint. Van választási rendszer, vannak választások, de e rendszer a törvényesített választási csalás rendszere. Van nyilvánosság, közszolgálati és nem közszolgálati is. A közszolgálatinak az a dolga, hogy a Központi Akaratot népszerűsítse, céljait, eredményeit (?) rózsaszín papírba csomagolva, rózsaszín madzaggal átkötve mint a Központi Akarat ajándékát nyújtsa át a kedves nézőnek, hallgatónak. A nem közszolgálati egy része önként és dalolva, nem parancsra, komoly közpénzzel támogatva szolgálja a Központi Akaratot, másik része az éhhalál határán lavírozva, a nézőkhöz, hallgatókhoz, olvasókhoz alig eljutva maga is a bábszínház részeként próbálja bemutatni a bábszínházi kulisszatitkokat.
Az illiberális demokráciában van minden. Mint az alkoholmentes sörben. Csak ahogy ott éppen az alkohol hiányzik, amitől az az ital sör lehetne, itt a demokrácia hiányzik.
A hatás tekintetében is kimutatható a hasonlóság. Az alkoholmentes sör azt az illúziót kelti, mintha igazi sört innánk. Az illiberális demokrácia, a demokrácia álruhájába bújtatott diktatúra is azt az illúziót kelti, mintha ott, ahol ezt a rendszert működtetik, tényleges, valóságos demokrácia lenne. Mindkét esetben egy illúzióval állunk szemben. Különbség a két jelenség között az, hogy az egyikről, az alkoholmentes sörről tudjuk, hogy a lényeg – az alkohol – hiányzik belőle, és senki nem akar az ellenkezőjéről meggyőzni bennünket.
Az illiberális demokráciáról is tudjuk, hogy a lényeg – a demokrácia gyakorlata – hiányzik belőle, de erre vonatkozóan el akarják hitetni velünk, hogy az benne van. Pökhendi következetességgel hazudják a képünkbe: itt, nálunk van a legteljesebb a demokrácia a világon. Az illiberális demokrácia. Ha ki akarunk lépni az illúzió csapdájából, helyesebben tesszük, ha nevén nevezzük ezt a jelenséget. Diktatúra.
Ilyen egyszerű.
A szerző tanár
*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
