Az ifjúságkutatások különböző városokban tökéletesen megmutatják, hogy a fiatalok bizalomindexe végtelenül alacsony a munkaügyi központok iránt, és teljes mértékben megváltoztak álláskeresési szokásaik is. Az is teljesen egyértelmű, hogy a legjobb középiskolák tanulói elhagyják azokat a városokat, ahol nincsen erős felsőoktatási intézmény. Azt látjuk, hogy jó felsőoktatási intézmény nélkül a legtöbb, valamennyit is számító nagyobb város drasztikusan csúszik lefelé a lejtőn. E városok közé tartozik Szolnok, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Eger, Dunaújváros, Baja, de Miskolc helyzete sem túl jó. A városok hírneve, szórakozási, kulturális és lakáspiaci lehetőségei abszolút meghatározóak, nagyon fontos tényezők a mai fiatal generációk számára. Egy alig néhány hónappal ezelőtt publikált kutatási jelentésben olvastuk, hogy „A fővárosban az I., II., V., VI. és XII. kerületekben a legjobb lakni, a vidéki nagyvárosok közül pedig leginkább Pécsett, Szegeden és Debrecenben” (Otthon Centrum). Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk az összefüggéseket.
Nehéz eldönteni, hogy a fennálló helyzet megváltoztatásának lehetősége kinek a kezében van, viszont egyértelműen látható, hogy hiányoznak azok a helyi döntések, amelyek elindítanák ezeknek a folyamatoknak a megváltoztatását. Ehhez pedig a legtöbb esetben nem kellene több minimális lobbierőnél, többpárti helyi konszenzusnál.
Javaslataim a következők:
A munkaügyi központoktól teljesen elkülönülő irodák megnyitása 30 év alatti álláskeresőknek. Regisztrációs, személyes tanácsadói központokkal, speciálisan a diplomás fiatalok helyben tartására, egyéni idegennyelv-oktatási lehetőségekkel.
Valós és szélesebb körű együttműködés a multinacionális és helyi vállalatok, valamint az önkormányzatok között, s ennek keretében az álláskereső fiatalok rendszeres tájékoztatása egy helyileg létrehozott online felületen.
Egyedi adókedvezmények vagy testre szabott programok 30-35 év alatti párok számára, lakásbérléssel, lakásvásárlással egybekötve, extra kedvezmények nyújtása az igénybe vehető állami kedvezmények mellett.
A felsőoktatási karok drasztikus megújítása, valós reformok megvalósítása, a különböző szektorok (önkormányzat, civilek, egyetemek, cégek) közötti sokkal intenzívebb együttműködések kialakításával és az igények felmérésével.
Fiatalok, különösen a 20-25 évesek bevonása a helyi döntéshozásba, egy nem látszólagos, hanem valóságos jogosítványokkal, működési térrel rendelkező testület megválasztásával, amely meg tudja jeleníteni véleményét és javaslatait a döntéshozók számára.
„Smartosodás” – Közösségi közlekedési applikációk fejlesztése, ingyenes telefontöltőpontok létrehozása közösségi térként, zöld területek növelése, helyi brandek kialakítása, digitális szolgáltatások a város honlapjáról (turizmus, szállodafoglalások), online voksolás lehetőségének megteremtése, a kerékpáros közlekedés támogatása.
Az önkormányzatok persze fel is tehetik a kezüket, hogy bizonyos dolgok lehetetlenek, túl nagy kihívást jelentenek számukra, adminisztrációs terheket rónak rájuk, de számos példát tudnék sorolni, amikor elképesztően esetlen, pazarló döntések születtek, és nagy erőfeszítéssel a nullához közelítő eredményeket értek el.
Változtatni nem kötelező, de én a saját bőrömön tapasztaltam meg a szolgáltatások (hivatalok, posta, szórakozóhelyek, ruhaboltok, egészségügy) súlyos minőségi romlását az ország egyik legnagyobb városában. Ezeknek a folyamatoknak pedig sokkoló összeomlás és egy véglegesen felborult ország lesz az eredménye, ahol három-négy városon kívül nem igazán szeretne bárhol másutt élni a magasabban kvalifikált fiatal.
A szerző szociológus, tréner
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
