Mostani megszólalásomra azért érzem magam feljogosítva, mert a zsidó közösség számára azóta is igyekszem hasznossá tenni magamat. Soha nem kaptam, hanem lehetőségeim keretein belül mindig adtam a közösségnek, leginkább pénzt és személyes munkát. E téren talán megemlíthető az a tevékenységem, amelynek eredményeképpen 17 zsidó szervezet összefogásával a magyar közoktatási rendszert sikerült olyan módon befolyásolni, hogy az általános és középiskolás diákok a korábbiaknál lényegesen árnyaltabb és reális képet kapnak a zsidóságról az új tantervek és tankönyvek révén. Több zsinagóga és zsidó civil szervezet munkájában veszek részt itthon, rendszeresen - saját költségen - elmegyek jelentős zsidó nemzetközi szervezetek rendezvényeire, van rálátásom a hazai és a külhoni zsidó életre. Kuratóriumi elnöke vagyok a Keren Hayesod magyarországi szervezetének, amely Izrael hivatalos adománygyűjtő partnere, így a személyes és családi kapcsolatokon túlmenően is jól ismerem Izraelt. Továbbá nincs semmiféle személyes ambícióm bármiféle vezető funkció betöltésére, javaslataimat kizárólag a javítani akarás szándéka vezérli.
Azért kell a zsidó közösség újjászervezéséről most ismét határozottan beszélni, mert a BZSH és a MAZSIHISZ táján zajló események rávilágítanak az ezen a területen elmaradt rendszerváltás szükségességére. Ami ott az elmúlt húsz évben és különösen az utóbbi időkben történt, az a legtöbb magyar zsidó számára - függetlenül attól, hogy vallásgyakorló e vagy sem - elfogadhatatlan, rombolja a közösség tekintélyét és érdek-érvényesítő képességét.
Mielőtt rátérnék arra, hogy véleményem szerint hogyan lehetne kilábalni ebből a tarthatatlan helyzetből, rögzíteni kell néhány, nem mindenki által ismert alapelvet.
1. Ellentétben az összes magyarországi jelentős vallással, a zsidóság tradíciójából és kultúrájából hiányzik a központosított vezetés, a kisebb-nagyobb közösségeknek és rabbiknak korábban soha nem volt „felettesük". Ha voltak csoportosulások, azok önkéntesek és demokratikusak voltak már jóval az előtt, hogy az újkori demokráciát Európában kitalálták.
2. A zsidóság vallás és nép egyszerre. Hiába nem vallásos valaki, ha zsidónak született, akkor a zsidó nép tagja és Izrael potenciális állampolgára.
3. Vallási szempontból a zsidóság nem egységes, irányzatai között lényeges különbségek vannak. Közös bennük csak a „Halljad Izrael, az Örökkévaló egy" kinyilatkoztatás és a Tóra elfogadása.
Miért halaszthatatlan az újjászervezés?
Hiányzik egy olyan ernyőszervezet, amely az egész magyarországi zsidó közösség nevében szólalhatna meg, érvényesítene érdeket, közösségi stratégiát fogalmazna meg és ennek megvalósítása érdekében erőforrásokkal rendelkezve végrehajtaná azt.
Az ötvenes évek elején az akkori kommunista állam a Holokauszt után megmaradt töredék zsidóság éppen hogy újraszerveződő vallásos szervezeteit egyetlen szervezetbe tömörítette. Az Ortodox, a Neológ és a Statusquo-Ante hitközségeket arra kényszerítette, hogy egyetlen, sok tekintetben az állam által nemcsak kívülről, hanem belülről is irányított szervezetben egyesüljenek. Ez volt a MIOI, majd MIOK és ennek a szervezetnek lett jogutódja a MAZSIHISZ. A közvetlen állami irányítás az Állami Egyházügyi Hivatal révén valósult meg.
Az 1989-ben kezdődött rendszerváltás után új vallásos és civil szervezetek jöttek létre. Ilyen például az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Lativ, a reform hitközségek, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike), a Magyar Cionista Szövetség (MCSZ), a B'ne Brit és sorolhatnánk tovább, számuk meghaladja a harmincat. Közösségi utánpótlási célból, nagyrészt külföldi támogatással létrejöttek a MAZSIHISZ-től független új zsidó iskolák, óvodák (Lauder, Wesselényi, Bét Menachem). Ám az Állammal való kapcsolattartás módja és a finanszírozás mindeközben tartalmilag alig változott.
A MAZSIHISZ elvileg zsidó hitközségek szövetsége, de teljes a káosz a taghitközségek jogi státusát, ebből következően lehetőségeiket illetően. Vannak önállóan bejegyzett zsinagógák és bejegyzéssel nem rendelkezők. Teljes az anomália a BZSH tekintetében. A BZSH egy a MAZSIHISZ tagjai közül. De a nagy zsinagógai közösségek, - mint például a Dohány templomé és további, több, mint tíz un. körzetként működnek mindenféle jogi és gazdálkodási önállóság nélkül, miközben a hitközségi kritériumoknak többnyire megfelelnek. Autonómiájuk viszont semmiben nem hasonlít egy esetleg éppen csak vegetáló vidéki MAZSIHISZ-tag közösséghez. A legnagyobb probléma, hogy a múlt örökségeként, - egyfajta kényelemből és konfliktus kerülésből az állam oldaláról, valamint ésszerű ragaszkodásként egy meg nem szolgált és meg nem érdemelt monopóliumhoz a MAZSIHISZ részéről, - az államtól járó és a zsidóság egésze számára juttatott milliárdok (a milliárdokba nem értem bele, az intézmények működésére járó, célra dedikált állami kvótákat) a MAZSIHISZ-hez kerülnek. Ahhoz a MAZSIHISZ-hez, amely a saját alapszabálya alapján is kizárólag a vallásos zsidóság és azon belül is csak a neológ irányzat szervezete.
A Párizsi Békeszerződés igen kései részleges végrehajtásaként az állam létrehozta a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványt (MAZSÖK), amely nagyon limitált eszközökkel rendelkezve elvileg a zsidó közösség újjáélesztése céljából jött létre. Kuratóriumában vannak civil szervezetek képviselői is, de eddigi tevékenysége nem járult lényegesen hozzá küldetés-nyilatkozatának teljesítéséhez. Alapításából következően nem zsidó, hanem állami szerv. Helyes, hogy létezik, de nem pótolja, vagy helyettesíti az autentikus zsidó képviseletet.
A magyarországi zsidó népesség tagozódása
A magyarországi zsidók között vannak vallásosak, ezen belül vallásgyakorlásuk szokásrendjét illetően négyféle irányzathoz tartoznak: ortodox, haszid, neológ, reform. Ezek az irányzatok egymás között szinte átjárhatatlanok, a szellemi és vallási vezető rabbik igen különböző felkészültségűek, egymás illetékességét vallási kérdésekben ritkán ismerik el.
A nem vallásosak között vannak erős zsidó érzelműek, akik a zsidóságukat származási alapon vezetik le és élik meg. Fontos számukra az Izraelhez való szoros kötődés, keresik a kapcsolatot az ízlésükhöz közelálló küldetésű civil szervezetekkel. Őket nevezném zsidó-magyaroknak. A nem vallásosak egy másik csoportja magyar zsidónak vallja magát, van zsidó identitása, de ez számára másodlagos, elsősorban magyar állampolgár, akinek ősei zsidó vallásúak voltak. Kizárólag kulturális kötődést éreznek a zsidósághoz. A nem vallásosak között van egy harmadik csoport, akik bár tudják, hogy van zsidó a családban, de ezt igyekeznek elfeledni, nem vállalnak közösséget zsidó ügyekben semmilyen szervezettel. Zavarja őket a nyíltan megnyilvánuló antiszemitizmus, ezt elvetik, és félnek annak erősödésétől. Családjuk Holokauszt traumája része a kultúrájuknak.
Az identitás-csoportok között nincs éles határvonal, közöttük jelentős átfedések is vannak.
Megoldási javaslat
A korábban vázolt anomáliák megszüntetésére a legcélravezetőbb megoldás egy olyan intézményrendszer létrehozása, amely a fent említett hétféle identitású csoport mindegyikének megfelel, érdekeit nagy többség által elfogadott minimum program mentén képviseli, megőrzi minden, ma létező vallási és civil szervezet önállóságát, elősegíti új zsidó szerveződések létrejöttét.
Ennek két lehetséges módja van: átalakítjuk a MAZSIHISZ-t, vagy létrehozunk egy újat. A MAZSIHISZ átalakításába többször és többen nekifutottunk. Sosem sikerült, valószínűleg most sem menne. Ezért új szervezet létrehozását tartom célszerűnek. Javaslatom tehát, hogy hozzunk létre egy nagyon körülhatárolt feladatokkal rendelkező zsidó ernyőszervezetet, - nevezzük munkacímként Zsidó Hitközségek és Szervezetek Magyarországi Szövetségének, rövidítve ZSISZEM-nek.
Az ZSISZEM feladatai:
1. Magyar zsidó politikai érdekképviselet belföldön és külföldön, az ehhez szükséges intézményrendszer létrehozása és működtetése.
2. Pozitív zsidóság-kép kialakítása a magyar társadalomban
3. A vallásos és a közösségi életben résztvevő zsidók számarányának növelése.
4. Zsidó közösségi stratégia kidolgozása és folyamatos karbantartása.
5. A Magyar Kormánytól származó és zsidó vallási és közösségi célokat szolgáló anyagi források elosztása a tagjai között.
6. A teljes magyarországi zsidóságot érintő külföldi anyagi források megszerzése és elosztása tagjai között.
7. Össz-közösségi célokra adomány gyűjtés, egyéb források felkutatása, megszerzése.
8. Hatáskörébe utalt és a teljes magyar zsidó közösség érdekeit szolgáló intézmények működtetése, újak létrehozása.
A ZSISZEM két tagozatból áll, úgymint Vallási Tagozat (VT) és Közéleti Tagozat (KT).
A Vallási Tagozatnak tagjai önálló hitközségi jogi személyiséggel rendelkező zsinagógai közösségek (ZSK), és ezek önkéntes társulásaival létrejött, és jogi személyiséggel rendelkező Hitközségi Szövetségek (HSZ). Ilyen mai szövetség például a MAZSIHISZ, a BZSH és az EMIH. A ZSK-knak és a HSZ-eknek a jogi bejegyzésükhöz alapszabállyal kell rendelkezniük, vagy ilyet kell készíteniük, melyben nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik vallási irányzathoz tartoznak. A ZSK vallási vezetője a rabbi. A ZSK alapszabályában határozza meg, hogy milyen a jogi, függelmi és anyagi viszonya a rabbival.
A rabbik között - függetlenül a vallási irányultságtól-, nincs alá-fölérendeltségi viszony. Az azonos vallási irányzathoz tartozó rabbik önkéntesen rabbi-csoportot alakíthatnak, irányzatonként akár többet is. A rabbi csoportok, amennyiben kívánják, hogy a VT regisztrálja őket, működési szabályzatot kell hogy alkossanak, amit a VT a csatlakozással együtt el kell hogy fogadjon. A regisztrációhoz azért fűződik érdeke a rabbik csoportjának, mert a VT-től anyagi támogatást kaphatnak közösen megfogalmazott céljaikra (pld. imakönyv kiadás, talmud fordítás, hittan oktatás stb.)
A Közéleti Tagozatnak önálló jogi személyiséggel rendelkező zsidó civil szervezetek lehetnek tagjai. Zsidó civil szervezet az, amely alapszabályában zsidó közösségi célokat és tagságára vonatkozó kritériumokat fogalmaz meg. A KT-nak egy szervezet akkor válik tagjává, ha befogadását a KT tagjainak többsége elfogadja. A KT induló tagságának elfogadásáról átmeneti szabályok rendelkeznek, melyet az ZSISZEM alapító okiratában rögzítenek.
Mind a Vallási Tagozathoz, mind pedig a Közéleti Tagozathoz való csatlakozás önkéntes. A vallási és a közéleti szervezeteknek azért érdeke a ZSISZEM-hez való csatlakozás, mert részesülni szeretnének a kormányzat által a ZSISZEM-en keresztül juttatott és más forrásokból megszerzett anyagi forrásokból, illetve részt szeretnének venni ezen anyagi források elosztásában.
A ZSISZEM induló alapszabályát törvényi felhatalmazás alapján a Kormány felkérésére és a jelentős vallási és közéleti szervezetek egyetértésével létrehívott szakértői testület készíti elő és az alakuló közgyűlés hagyja jóvá.
A Magyar Állam lehetősége és felelőssége
A ZSISZEM megalakulása csak a Kormány támogatásával tud létrejönni, hiszen a jelenlegi és megváltoztatandó helyzetet is kormányok sorozatos döntései és nem-döntései idézték elő. Ezek a zsidó közösség megkérdezése és felhatalmazása nélkül adtak kizárólagos képviseleti jogot és az anyagi erőforrások feletti rendelkezést egyetlen szervezetnek (MAZSIHISZ). Ezt a helyzetet tehát csak kormányzati akarattal, támogatással és a szükséges jogi környezet átalakításával lehet megváltoztatni. A Kormánynak azért érdeke az aktív részvétel, mert a folyamat eredményeképpen lesz egy olyan partnere, amely – ugyan limitált, de a legfontosabb témákban – az egész zsidó közösséget felhatalmazással képviseli. Leveszi továbbá azt a mai helyzetben szinte megoldhatatlan problémát a kormányról, hogy a nem egyházi/vallási kérdésekben kivel tárgyaljon, majd a megegyezést hogyan fogadtassa el a hazai és nemzetközi közösséggel.
Ha elképzelésem megvalósul, akkor például lenne lehetőség jelentős értelmiségi teljesítmények, művészeti alkotások, zsidó sajtó támogatására, egy zsidó országos rádió létrehozására, zsidó belső és külső marketingre. Továbbá a ma talán legnépesebb zsidó csoport, a zsidó iskolába járó gyerekek családtagjainak közösségi célú megszólítására, a zsidó iskolákban végzett diákok „parlamentjének" felállítására és a közéletbe való bevonásukra, a zsidó vallásoktatás országos megszervezésére, a belföldi és külföldi politikai szereplőkkel a magyar zsidó érdekek mentén való rendszeres és rendezett kapcsolattartásra, módszeres sajtófigyelésre és szakszerű reflektálásra, proaktív sajtó-munkára, a nemzetközi zsidó közéletben való színvonalas részvételre, stb.stb.
Azt remélem, hogy a fent vázolt elképzelés a zsidó közösség jólétéért és jó közérzetéért tenni akarók egyetértésével és támogatásával találkozik. Kezdeményezéseket fogok tenni annak érdekében, hogy mindannyiunk érdekében e javaslat valóra váljék és az ehhez szükséges többlet-források előteremthetők legyenek.
