Ötvenéves a törvény, amelyik nem alap-, nem sarkalatos, de még csak nem is kétharmados, sőt nem is szabályoz semmit, nem tilt meg semmit, nem vesz el senkitől semmit. Sőt. Igazából nem is törvény, még csak nem is szabály, hanem inkább megfigyelés. Legföljebb jóslat. Mégis nagyobb hatással volt az emberiség életére, mint az összes legitimitásfetisiszta, mindenhez értő hatalomtechnikus minden mesterkedése.
1965. április 19-én Gordon Earle Moore kémikus, San Franciscó-i lakos, a Fairchild Semiconductor vállalat kutatási igazgatója írt egy cikket az Electronics magazinba.A Fairchild úgynevezett integrált áramköröket gyártott, új technológia volt ez akkor, a Texas Instrumentsnél találták ki alig hét évvel korábban: félvezető lapkára kémiai eljárással nyomtattak parányi tranzisztorokat. Gordon E. Moore azt figyelte meg, hogy az alig hétéves integráltáramkör-gyártó ipar évente képes megduplázni az egységnyi területű félvezető lapra integrált apró kapcsolók, tranzisztorok számát, tehát a lapka adatsűrűségét. Moore a cikkben megjósolta, hogy a következő tíz évben az ipar tartani fogja ezt a tempót, és 1975-ig képesek lesznek arra, hogy 65 000 tranzisztort nyomtassanak egyetlen lapkára. A jóslat teljesült.
Moore 1975-ben kissé módosított: azt mondta, a tempó némileg lassul, de még évtizedekig kétévente duplázódhat. Három évvel a híres cikk megjelenése után Moore és két kollégája a Fairchildtól, Robert Noyce és egy Magyarországról 1956-ban elmenekült zsidó fiatalember, a vegyészmérnök Andrew Grove új céget alapított Intel néven. Első mikroprocesszoruk 1971-ben került piacra, Intel 4004 volt a neve, 2300 tranzisztort tartalmazott. A 2012-ben bejelentett Intel csúcsprocesszoron, a 62 magos Xeon Phiben ötmilliárd tranzisztor van. Ötmilliárd. Egy négyzetcentis lapkán.
