A helyi szakszervezeti vezető rendkívüli felmondással történő leváltása elleni tüntetés idején műszakot váltó munkavállalók arcán mégsem tudtam felfedezni a pozitív munkahelyi légkör mindennapi derűjét. Félelmet láttam rajtuk, lelkiismeret-furdalást és kiszolgáltatottságot.
Nagyon sok szakszervezet képviselői tüntettek értük a váratlanul összezáró mozgalmi összefogás eredményeképpen, ők meg még a nekik nyújtott szórólapokat sem merték elfogadni az aktivistáktól a gyárkapun kívül, két-háromszáz méterre a bejárattól. De ebben a nyilvános gesztusoktól való félelemben Magyarországon a felmondáson kívül nincs semmi rendkívüli, az igazán félelmetes az volt, amikor ezek az emberek az őket hazaszállító különbuszokra szálltak. Járataik a tüntetés helyszíne előtt gurultak el. Némelyik busznak a sofőrje – bizonyára az utasok kérésére – megnyomta a dudát szolidaritásul, ám a többi jármű néma maradt. A Hankook munkavállalói a nekik integető tüntetőknek a busz védettségében sem mertek visszaintegetni, noha akkor már csak maguk között voltak. Nem fordították el ugyan a fejüket, de a szolidaritást csupán egy kiábrándult tekintettel merték viszonozni.
A gyalog útnak indulók egyikét –egy harminc-harmincöt éves férfit – elkísértem egy darabon, nem nyomtam mikrofont az orra alá, nehogy később baja legyen belőle, de egészen addig nem is szólt hozzám, amíg egy bokros rész el nem takarta a kilátást a gyárból. Akkor megállt, szembefordult velem és megkérdezte: tud munkát adni, ha kirúgnak? Nem tudok, ismertem el. Akkor tűnjön innen, ez volt a válasz.
A hatályos munkaügyi jogszabályok nem sok mozgásteret hagytak a szakszervezeteknek a munkavállalói érdekérvényesítésre. A jogalkotók ezeket nem a szabadpiac törvényszerűségeinek hatékonyabb érvényesülése, hanem a tőke rugalmasabb mozgásának érdekében alakították. Hol van itt a szabadpiac? Államosítás van, protekcionizmus és korrupció szövi át a gazdaságot is. A szakszervezetektől – legyenek azok bármilyen morális állapotban, erőtől duzzadóan vagy vérszegényen –, minden hatalom fél. Még az is, amelyik szövetségesének tartja őket.
A szervezettség ugyanis a kiszolgáltatottak esélye minden hatalommal szemben.
