Az áprilisi választások után volt egy diadalmas „jobboldal” és egy letört „baloldal”. A diadal aktivizál, a letörés passzivizál. Egy olyan választáson, amelyen csak a legaktívabb polgárok vesznek részt, a diadalmasok diadala fokozódik, a letörtek pedig még lejjebb törnek. De most nem! A két „jobboldali” (identitású) párt összeredménye nem javult. A Fidesz–KDNP annyit nyert, amennyit a Jobbik vesztett. Tőlük kovácsbélázták vagy micsodázták el azt a hat százalékot.
A letört „baloldal” pedig jobb eredményt ért el szétesve, mint összefogva. Nem sokkal (kétszázaléknyival) jobbat, de ahhoz képest, hogy a rosszabb lett volna logikus, az is nagy dolog.
Orbánék kétharmada végleg lelepleződött. Az áprilisinál jobb eredménnyel is messze vannak a kétharmadtól, pedig még ennek a választásnak a szabályrendszere is az ő javukra torzít. Hárommal több képviselőjük van, mint a többieknek, holott csak három százalékkal szereztek náluk több szavazatot, s az egy képviselőnyi különbségnek is csekély.
