Az írás a Népszabadság
2014. 07. 31. számában
jelent meg.
Oroszország megelőző villámcsapást mért a lengyel almára és a McDonald's gyorsétteremlánc cheesburgerére.
Vicces? Nem.
Mert a lengyel gyümölcs- és zöldségkivitel nagy része épp az orosz piacra irányult, s az orosz növényvédelmi felügyelet épp most találta az orosz nép egészségére veszélyesnek a lengyel fagyasztott gyümölcsöt és karalábét. A fogyasztóvédelmi hatóság Novgorodban most fedezte fel, hogy a sajtos burger túl zsíros, a shake pedig túl édes az orosz ajkaknak.
Válasz volt ez arra, hogy az Oroszország elleni szankciókat péntektől számítva szabta ki az EU – egyelőre három hónapra. Ezek tiltják katonai, illetve a kettős felhasználású technológia szállítását az oroszoknak. Továbbá az orosz többségű bankok ezentúl nem férhetnek hozzá európai tőkéhez.
Az első felmérések szerint az oroszok többsége nem tart az európai-amerikai büntetésektől. Az ottani társadalom harmada viszont látja a veszélyeket. Tudniuk kell: a nagyhangú kijelentések ellenére Oroszország képtelen saját erőből pótolni az európai és amerikai technológiát. Nem sikerült ez a szovjet időben sem. Időközben pedig az orosz gazdaság és az élet is százezernyi szállal kötődött a világgazdasághoz.
A rendszer most befelé keménykedik, kifelé fenyegetőzik, miközben az elit (beleértve magát Putyin elnököt) máris Nyugatra menekítette gyerekeit, pénzét, beruházásait. A középosztály onnan szerzi be a fogyasztási javait, ott nyaral. Néha lakik is. Én is sok orosz szót hallok itt a szerkesztőség közelében.
Putyin elnök aligha tudja leghűségesebb hívei igényeit a Krím megszerzése feletti büszkeséggel és az ukrajnai oroszokkal való szolidaritással kielégíteni. A szankciók tehát máris fájnak. De nemcsak az orosz fogyasztóknak, hanem az európai termelőknek is. Például a német és olasz gépgyáraknak, a francia fegyvergyáraknak.
Az amerikai és EU-s intézkedések óvatosak, tekintettel vannak a lehetséges ellencsapásra is. Mint amilyen a lengyeleket érte, s sújthatja a balti államok szállítóit vagy a magyar húsexportőröket.
A vita azonban az EU és Oroszország között nem állat- és növényegészségügyi normákról szól. Ukrajna esetében egy nemzet szuverenitása a tét. A nemzetközi jog, a szerződések betartása a vita tárgya. Az, hogy folytathat-e egy nagyhatalom politikai érdekből, ideológiai dühvel bandaháborút szomszédja ellen? Felfegyverezheti-e a szeparatista erőket? Felelős-e Moszkva a maláj gép lelövéséhez vezető helyzetért?
Ezt tisztázni kell, de a tisztázás, sőt, a géproncsok megvizsgálása nagyon nehezen megy. Moszkva inkább akadályozza a feltárást, mint segíti.
A szankciókkal Európa és az USA saját magára is büntetést rótt, ami akár munkahelyek megszűnését is okozhatja. Szóval fájdalmas a lépés, amely az egyént is érintheti. Az ember csak óhajtó módban írhat itt. Az lenne jó, hogy valóban csak három hónapig tartson a szigorítás, és tisztázódjanak az ügyek. Putyinnak sem lehet szüksége az új hidegháborúra. Nem ígéretes opció, az oroszok egyet már elvesztettek.
