Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta vannak migránsokkal foglalkozó civil szervezetek, amelyek az első időkben főleg a jugoszláv háborúk elől menekülőknek igyekeztek segíteni. Ezek a szervezetek egyrészt a Magyarországon élő menekültek és hátrányos helyzetű migránsok alapvető életszükségleteinek előteremtését és társadalmi beilleszkedésüket igyekszenek elősegíteni, másrészt aktívabb, befogadóbb migrációs politikát próbálnak előmozdítani. Szintén a 90-es évek eleje óta folynak kutatások a magyarországi migrációról. A kutatók, politikai nézeteiktől függetlenül, jórészt egyetértenek abban, hogy a menekültellenes hangulatkeltés nemcsak morálisan elítélendő, hanem politikai és gazdasági szempontból is hibás. Erről tanúskodik az a tiltakozás, amelyet a migránsellenes kormánykampány kiváltott, és amelyhez szinte valamennyi migrációkutató csatlakozott.
A magyarországi helyzet sajátossága, hogy – ellentétben például Csehországgal vagy Lengyelországgal – a nyitottabb migrációpolitikát, a migránsok jogainak védelmét célzó törekvések jórészt visszhangtalanok maradtak, azokat 2014-ig egyetlen párt sem vállalta fel. Az SZDSZ-es belügyminisztériumok sem alakítottak ki toleránsabb migrációpolitikát, mint konzervatív-nacionalista elődeik. Csak enyhe túlzás azt állítani, hogy Magyarországon az idegenellenességet politikai konszenzus övezte. A migrációt a migránsellenes kampány lényegében először tette politikai témává. Az a tény, hogy a kampánynak a közvélemény-kutatások szerint csekély hatása volt az idegenellenességre, a már sok évvel korábban rendkívül magas szinten beállt idegenellenességet tükrözi.
Az akut segítségre szoruló menekültek megsegítésére megmozdult civilek semmilyen komoly pénzbeni támogatást nem kaptak. (Általában nem is fogadtak el, épp a lejáratás elkerülése végett, és ez a tény igencsak elkeserítő.) Azok a szervezetek és kutatók pedig, akik, mint magam, lassan negyedszázada foglalkoznak a témával, nem megrendelésre, hanem meggyőződésből és érdeklődésből teszik a dolgukat. Ha valaki támogatta ellátási vagy kutatási programjaikat, az jórészt a magyar állam volt, még a jelenlegi kormányzat idején is!
A szerző antropológus, egyetemi tanár (Amszterdam)
