galéria megtekintése

A Sárkányölő

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 08. számában
jelent meg.


Dési András
Népszabadság

Mindig végigfutott a hátamon a hideg, amikor Berlinben, a tudósítói lakástól három sarokra lévő Bernauer Strassén villamosoztam. Az egykori hidegháború helyszínén, a sínektől pár lépésre állt valaha a berlini fal. Itt ugrott át a szögesdróton 1961. augusztus 15-én Conrad Schumann.

Az a keletnémet katona, akiről a híres fotó készült. Az aknazárral védett földsáv, amely egykor rendszereket, egy népet és családokat vágott ketté, ma már emlék. Huszonöt évvel a berlini fal lebontása, a hidegháború vége óta a Bernauer Strassén múzeum, a halálos áldozatokra emlékező templom, az aszfalton futó csík őrzi a múltat. Meg Schumann szobra.

Német ismerőseim is mondják, az NDK-ból nem sok maradt. Az életrajzokból persze nem lehet kitörölni. Wolf Biermannéból, a Sárkányölőéből sem. A híres keletnémet dalszerző és énekes sosem félt a fenevadtól. Zenével és szöveggel egyaránt szembeszállt a Honecker-rezsimmel, amely nem tűrte a másként gondolkodót. A Sárkányölőt az állambiztonság folyamatosan vegzálta, egészen addig, amíg nyugati emigrációba kényszerítette.

 

A falomlás negyedszázados évfordulóját ünneplő Bundestag-rendezvényre jobb vendéget nála, az élő legendánál elképzelni sem lehetett. El is hívták, hogy énekeljen. De ő előbb beszélt, szitokáradatot zúdítva az egykori keletnémet kommunista utódpártot is magába foglaló mai Baloldalra. A szörny fejének levágása után visszamaradt nyomorúságos maradéknak nevezte a pártot, amely képviselőit azzal bünteti, hogy végig kell hallgatniuk őt.

A Sárkányölő nem az egyedüli, aki ostorozza a Baloldalt. Az államfő, a Honecker-rezsimmel egykor szemben álló evangélikus lelkész, Joachim Gauck is feltette a kérdést. Tényleg meg lehet bízni a Baloldalban, valóban elfogadja-e a liberális demokráciát, a szociális piacgazdaságot. Szembenézett a múltjával? A kérdés azért is időszerű,mert a már sokszínű, nyugat- és keletnémeteket felvonultató párt – éppen a falomlás huszonötödik évfordulóján – közel áll ahhoz, hogy egy keleti tartományban, Türingiában kormányfőt adjon.

A miniszterelnök-jelölt, Bodo Ramelow nem volt NDK-s káder. Az egykori NSZK-ban nevelkedett volt szakszervezetisnek esze ágában sincs visszasírni, követelni az NDK-t. Arról nem is szólva, hogy a Baloldal több tartományban, így Berlinben is tagja volt már kormánykoalícióknak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.