A Fidesz 1995-ös kongresszusán egészítette ki nevét a Magyar Polgári Párt elnevezéssel: A polgári hazugság című írásában Révész Sándor ennek a döntésnek az előzményeit is felidézi. Ebből az alkalomból érdemes visszaemlékeznünk arra, hogy a polgári jelző effajta politikai használatának forrása a marxista – elsősorban kommunista – propaganda.
A weimari köztársaságban minősítették a kommunisták önmagukon meg az 1917-ben független párttá alakuló baloldali szociáldemokratákon kívül az összes többi pártot polgári pártnak (bürgerliche Parteien). A kifejezés azt jelentette, hogy ezek a pártok liberális, konzervatív vagy kereszténydemokrata programjuk álarca mögé rejtőzve lényegében mind a burzsoázia osztályuralmát kívánják fenntartani. A szó beépült az NDK hivatalos propagandájába.
Hasonló lejárató szándékkal nevezte a magyarországi kommunista propaganda polgárinak (ha nem éppen fasisztának) azokat a politikai csoportokat, amelyek megpróbáltak szembeszállni a kommunisták vezette „nemzeti egységgel”. A kifejezés visszafordításával keresztelte el magát a Fidesz – a szocialista–liberális koalíció ellenzékeként – polgárinak. Tellér Gyula minden bizonnyal ismerte a kifejezés múltját. Hogy a fiatal demokraták akkor még valóban fiatal vezetői ismerték-e, abban nem vagyok biztos. A németen és a magyaron kívül más világnyelveken az elnevezésnek nincs értelme. Az angol fordításban – Hungarian Civic Party – a civic szóban nyoma sincs annak a politikai jelentésnek, amit a bürgerlich, illetve a polgári szó tartalmaz.
