A múlt héten Törökországban 21 egyetemi oktatót vettek őrizetbe rövid időre, hallgattak ki, majd közölték: nyomozás indul ellenük. A török büntető törvénykönyv 301-es paragrafusát sértették volna meg, amely tiltja az állam, tisztségviselői és szervei megsértését. Az egyetemi oktatók, kutatók – majd 1200-an – felszólították ugyanis az államot, hagyja abba a kurd területeken folytatott hadműveleteit, amelyeknek civilek sokasága esik áldozatul.
Recep Tayyip Erdogan egy pénteki ima után jelölte ki őket célpontnak. Nem mindenki intellektuel, aki professzor – állította. Ezek sötét alakok – harsogta. Aki nem akar részt venni a parlamenti politikában, az ásson lövészárkot, vagy menjen az erdőbe – üzente a politikus. Mindezt azután tette, hogy a főváros közepén tíz német turistát megölt az Iszlám Állam egy szaúdi terroristája. Ennyit a súlyozásról.
Erdogan – akiről jól tudjuk, hogy egyike a hazai politikai vezetés példaképeinek – nincs egyedül. Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt vezére politikai bírálóit „rosszabb fajtájú” lengyeleknek, máskor külföldi ügynököknek minősíti. Mind a ketten az ellenséges külföld és a hazai árulók összeesküvését látják minden társadalmi bírálatban, kritikus sajtómegnyilvánulásban.
