Mindenáron nyugdíjreformot sürget a trojka Görögországban, ahol már így is nagyon durván csökkentették a nyugdíjakat. Hagyjuk most, hogy a magyarhoz képest a görög nyugdíj sok-e vagy kevés. A nyugdíj egy szerződés szerint jár nekik. Méghozzá éppen annyi, amennyit kaptak, mert az ahhoz való járadékot fizették be a befizetés idején érvényes szabályok szerint. Lehet firtatni, hogy biztosan túl magas volt az a fizetés.
Azt is lehet mondani, hogy akkor még többen dolgoztak és több pénzt raktak a nyugdíjalapba, mára pedig nemcsak a dolgozók száma csökkent, hanem a bérük is. De az mégiscsak egy szerződés volt. Igaz, hogy bizonyos feltételek fennállásakor kötötték, és azok megváltoztak. Igen ám, de miben különbözik ez a helyzet attól, amelyben valaki felvett valamekkora hitelt, azt hitte, simán vissza tudja fizetni, de elvesztette az állását,meg a kamatot is az egekig emelték? Az illető elképedve kérdi: hogy is van ez? Magát a felvett tőkét már rég visszafizette, de a kamatos kamat miatt még mindig a felvett hitelnél jóval nagyobb összeggel tartozik; nincs már semmije, bár törleszt, az adóssága megállíthatatlanul nő. Ott meg most az állam jár így.
Mi is tegyük csak fel egyszer a kérdést: miért fontosabb a hitelezővel kötött szerződést betartani, mint a nyugdíjassal kötöttet? És ha a bankhitel nem évül el, akkor miért évül el például a háborús károkozás? Nincs-e igazuk a görögöknek, hogy ha nekik sokszorosan kell visszafizetniük az évtizedekkel korábban felvett kölcsönöket, akkor gondoljuk át azt is,mennyi kárt okoztak a németek a háborúban, és az eltelt hetven évben mennyi kamat rakódott rá arra? Miért erősebb az egyik érdek a másiknál? Talán azért, mert az egyik érdek „tulajdonosa” erősebb a másik érdek „tulajdonosánál”?
Lehet mondani, hogy ha nem fizetik vissza a hiteleket, akkor összeomlik a pénzügyi rendszer, és mindenki vesztes lesz. Meg hogy a bankok valójában a betétesek pénzét adják kölcsön, és ők azok, akik nem kapják vissza ezt, ha elengedik a hitelt. Ám itt is van másik szempont: ha folyvást csökkentik a nyugdíjakat, a fizetéseket, akkor összeomlik a fizetőképes kereslet a társadalomban, és még jobban visszaesik a gazdaság. Egyébként pedig, betétesként mondhatom, a bankvezérek gigabónuszaival ellentétben én soha semmit nem láttam abból az irdatlan haszonból, amit a bankom a hitelfeltételek srófolásából szerzett.
