Amikor Lázár János is úgy gondolja, hogy a jobboldalon lelkiismeret-vizsgálatra van szükség, akkor alighanem ismét sikerült átesni valamilyen megmászhatatlannak hitt erkölcsi gáton. Utoljára – ha az emlékezetünk nem csal – az ügynökakták kormányoldali jegelése miatt történt ilyesmi, most pedig a Jobbik rasszista népesedéspolitikai víziója vágta ki a biztosítékot – igaz, egyelőre csak Lázárnál.
Azon Novák Előd eddigi „munkássága” alapján nem csodálkozunk, hogy az év első – történetesen cigány szülőktől származó – kisbabája megszületésekor az jutott az eszébe: „azért persze szaporodik a magyar is néhol”. Azt is csak halkan jegyeznénk meg, hogy pont egy olyan családba sikerült belerúgnia, amilyet a pártja rendszerint hiányolni szokott (ti. dolgoznak, tanulnak, boldogulnak, legalább annyira saját erőből, mint a politikai elit gyermekei).
Novák Előd azonban a fokozhatatlannak tűnő produktumra még rá is tett egy lapáttal, amikor odanyilatkozott: lemond a népjóléti bizottság alelnöki tisztéről (szigorúan az adófizetők pénzének kímélése végett), hogy ezentúl minden erejével az Országgyűlés népesedési albizottsága élén végzett munkájára, a demográfiai katasztrófa – értsd: a cigány szaporulatot nem számítva továbbra is fogy a magyar – elhárítására koncentrálhasson.
