Az elmúlt évek legértelmetlenebb fogalma valószínűleg a kis- és közepes vállalkozás, vagyis a kkv volt. Bármi történt a gazdaságban, annak meg kellett kapnia a kkv szlogent, ettől kapott létjogosultságot. Eredménye persze nem nagyon lett. Hogy is lett volna? A kkv nem jelent önmagában semmit, ugyanolyan, mint az átlagember: a valóságban nincs ilyen. Akkor meg támogatni sincs értelme.
Az unió 2014–2020 ciklusának támogatási prioritásaiban szó sincs kkv-król – kiemelik ugyan a mezőgazdasági kistermelőket és halgazdaságokat, ám e kettő speciális terület. Ehhez képest itthon mi a szöveg? Az uniós pénzek elosztásánál kiemelt cél a kkv-k támogatása, a pénz 60 százaléka ide kerül. Ami eleve nem is igaz, mert a cégek a pénzek töredékére pályázhatnak csupán, a többi legfeljebb járulékos előnyt jelenthet számukra.
Jó volna belátni, hogy semmi értelme vezérelvnek kikiáltani a kkv-k támogatását. Magyarországon nagyjából 20-40 ezer cég jöhet szóba, ha versenyképességről, fejlesztésről beszélünk; ehhez képest több mint 430 ezer cég készít rendszeresen adóbevallást. Vagyis 400 ezer cég alig, vagy semmit sem képes profitálni a kkv-fejlesztés címszóval futó programokból. Ez vajon kinek a hibája? Ezek a programok azért mennek nyögvenyelősen, vagy azért nincs átütő hatásuk, mert nem a valódi problémákat kezelik. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy az aktuális potentátok az aktuális államtitkárokkal szalagokat vágjanak át. Mindig lesz cég, amelyik elnyeri a pénzt. Csak ez rajta kívül senkit sem fog érinteni, hiszen a támogatás, mivel annak valódi célja nincs, nem hat majd érezhetően a társadalomra. Felmérések azt mutatják, hogy a támogatott cégek termelékenysége nem javult, vagyis valójában a kihelyezett pénz alig hasznosult.
