Azt nyilatkozta Mandel Róbert zenész, zenekarvezető és hangszertörténész, hogy amióta Bécsbe költözött, az ottani címről elküldött pályázatait elfogadják külföldön, miközben a magyarországi címmel feladottakra még csak nem is válaszoltak. Pedig mindig Mandel Róbertként pályázik. Erre némiképp rímel, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap idei pályázatát is elutasították: Budapest rendezte volna a minden évben más országba vándorló gálát, amelyen az Európai Filmdíjakat osztják ki. Információink szerint a magyar pályázat százmillió forinttal többet szánt volna a rendezésre, mint a vetélytárs. Hiába. És már a jövő évi helyszín is elkelt.
Utóbbira könnyebb magyarázatot találni. Wim Wenders, az Európai Filmakadémia elnöke nyíltan támadta az Andy Vajna által megszervezett finanszírozási rendszert. És ebben igaza is van: ez a szisztéma a korábbiaknál is nagyobb akadályokat állít a magyar művészfilmek elé. Igazából csak azt preferálja, ami neki, a pénzosztónak tetszik. Ez meg másoknak nem tetszik, így Budapestre nem hoznak gálát. Az európaiság egy szimbólumát, ha úgy tetszik.
A politikai elszigetelődéssel járó kulturális kiszorulás valódi értékeket kockáztat. Ahogy Vida Ildikó árnya is egyre nagyobb mértékben takar el minket, úgy a visszadobott pályázatok, nem megítélt rendezések is egyre több lehetőségtől fosztanak meg. Mert nem ugorhat át mindenki Bécsbe, hogy felfigyeljenek rá, hogy elismerjék hosszú évek munkáját, a teremtő erőt.