Zavarba ejtő kijelentéseket tett a miniszterelnök, amikor Dunaújvárosban találkozott a néppel. Túl volt ekkor már a hajdani iparvárosnak szóló milliárdos üzeneteken, ott tartottunk, hogy három helyi újságíró három helyi vonatkozású kérdést tehetett fel, s mindezt a helyi önkormányzat fideszes sajtósa vezényelte le. Ezt a mozzanatot nevezték úgy, hogy „bárki bármit kérdezhet Orbán Viktortól”.
Majd a főtéren, gondoltam, és elvegyültem a nép között. Orbán Viktor eléggé elfáradt a Fidesz és Dunaújváros közötti megállapodás méltatásától, a téren már lazára vette a figurát. A menekültválság kapcsán (tájszólásban: kényszerbetelepítés) így azt tudta mondani, hogy „a németek inkább adják vissza a németjeinket”.
Az ötlet elkezdett kongatni az agyamban. Micsoda? Hogy? Valójában az az üzenet, hogy a németek ne szíreket, kurdokat vagy afgánokat adjanak nekünk, hanem a világháború után a kollektív bűnösség elve alapján elüldözött magyarországi németeket küldjék vissza? Az évszázadokon át hűséges, végül szégyenletes módon kitelepített svábokat? Aztán hogy? Jöjjenek vissza Bajorországból, és a második-harmadik generáció rá se rántson, hogy a nagyszülőknek húszkilós bőrönddel kellett elmenekülniük innen? Egyáltalán, hogy kell lefordítani, megfejteni, dekódolni egy ilyen mondatot?
