Igen, egykor még ilyen sok mindennel kellett egy szervezetet megvádolni ahhoz, hogy külföldi ügynöknek nevezhessék. Ma már ez könnyebben megy.
És akkor nézzük, mi az igazság.
2012 júniusában a kormány kérésére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított a Négy Mancs ellen azzal a céllal, hogy találjon valamit a vádak alátámasztására. A féléves alapos vizsgálat után a hivatal megállapította, hogy kampányunk nem szolgálta egyetlen cég vagy termék érdekeit sem, kizárólag és szorosan a libák és kacsák védelmét célozta. Kampányunkat nem befolyásolta egyetlen piaci szereplő sem, és egyetlen piaci szereplő gazdasági érdekeit sem szolgálta. A jegyzőkönyv kedvéért: ez egy igen erős hatóság, az utóbbi években olyan cégeket büntetett meg, mint az Auchan, a Tesco, a Vodafone, az RTL Klub, a TV2, a Magyar Telekom, a Strabag, az OTP és a CBA. Ha ők valakit a kormány kérésére megvizsgálnak, akkor el tudják meszelni. Ha van rá valami minimális alap.
Azóta a Hungerit által indított perben született első fokon felmentő ítélet, a minap pedig a Hortobágyi Lúd által indított perben másodfokon, jogerősen is felmentették a Négy Mancsot.
Bár azt gondoljuk, hogy a GVH vizsgálata önmagában bőven elegendő cáfolata a szokásos vádaknak, vessünk egy pillantást a kisebb mocskolódásokra.
Vannak általános szabályaink, melyek szerint a termelő cégekkel érintkezünk. Azokkal működünk együtt, amelyek készek teljesen felhagyni a kényszertöméssel, az eleven tolltépéssel és a ketreces tartással, valamint készek ezt átláthatóságukkal is igazolni. Következetesen tartottuk magunkat ehhez az egyszerű szabályhoz, és ebből lett a legtöbb baj.
Egyesek szerint azért nem tettük a pozitív listára a Hungeritet, hogy felhagytak a kényszertöméssel. A Hungerit azért nem szerepel a pozitív listán, mert (szemben a listán szereplőkkel) nem teljesítette a transzparencia feltételét, elzárkózott azoknak az információknak a kiadásától, amelyek bizonyíthatták volna állítását. Szerintünk pedig lehetetlenség megbízható eredetbiztosítási rendszert kínálni az állatbarát vásárlóknak, ha annak egy része pusztán a gyártó cégek „bemondásán” alapul.
Mások szerint annak ellenére szerepeltetjük a pozitív listán a német Wiesenhofhoz tartozó Bács-Takot, hogy nem felelnek meg a fenti követelményeinknek. A tény ezzel szemben az, hogy a Bács-Tak 2009-ben felhagyott a saját telepein a kényszertöméssel, élve tépéssel, majd nekiállt a beszállítói farmokat is megtisztítani. Akkor, 2009-ben azt gondolták, hogy ez utóbbi rész 2012-ig fog tartani, de 2010-re végeztek, és mivel ezt átláthatóan, hitelesen bizonyítják, felkerültek a pozitív listánkra. A kettős mérce vádja azon alapul, hogy a Bács-Tak egy régi nyilatkozatában azt írta, 2012-ig még várhatóan lesz élve tépés, ugyanakkor a pozitív listánkon hamarabb megjelentek.
Azt is a szemünkre vetették, hogy a Wiesenhof azért sem lehetne a pozitív listán, mert filmfelvételek bizonyítják, hogy az egyik német telepükön a dolgozók több pulykába belerúgtak. Ez tény, ugyanakkor mi a libák és kacsák kényszertömése, eleven tolltépése és ketreces tartása ellen kampányolunk, és semmi nem támasztja alá, hogy a Wiesenhof magyar cégeinél (Pannonlúd, Bács-Tak) ilyesmi előfordult volna.
Bár elég rosszat gondolunk a német Wiesenhof-farmokon történt pulykarugdosásról, egyáltalán nem tartanánk méltányosnak emiatt a magyar liba- és kacsatermelőket büntetni. Ebben bizonyára azok is egyet értenének, akik általában kettős mércével vádoltak minket, most pedig a nem cselekvést kérik számon tőlünk egy másik állatfajjal és egy másik országgal kapcsolatban.
Bizonyítékok hamisítása? Vettünk 22 libacombot, betettük egy hűtőládába, elküldtük a laborba megvizsgálni, hogy látszik-e rajtuk az eleven tolltépés nyoma. A folyamatot nyomon követte egy közjegyző is, és mindent annak rendje és módja szerint filmre vettünk. Sajnos a közjegyző dokumentumában 16 comb vásárlása szerepelt. Miután visszanézte a videót, elszégyellte magát, és igazolta a valós számot: 22 comb. Ebből azért lett ügy, mert a combok egyikén az erőszakos tolltépés nyomai voltak, amely comb a Négy Mancsot perlő (és a pert első fokon elveszítő) Hungerit vágóhídjáról származott.
A leginkább összeesküvés-szerű mozzanat az volt, hogy Friedrich Mülln, a Négy Mancsot képviselő kampányfelelős a Marcus Müller álnevet használta. Ennek oka egyszerű: tapasztalt ember, féltette a személyét és a családját az esetleges támadásoktól. Ami azt illeti, igaza volt: a kampány idején és azóta is (2007 óta!) munkatársaink rendszeresen kaptak, kapnak fenyegetéseket. Ezek egy része kifejezetten komolynak tűnt.
A hagyományok ellen lennénk?
Nekiálltunk lerombolni a magyar hagyományokat? A kegyetlen állattartási módszereket akarjuk lerombolni – amit egyesek hagyománynak tartanak. Annyiban igazuk lehet, hogy valóban vannak rossz hagyományok.
A bálnavadászatot a hagyományra hivatkozva tartják fenn Japánban, holott piaci kereslet már nincs a húsra: költségvetési támogatással kutyaeledelt csinálnak a bálnahúsból. Más országokban hagyománynak mondják, hogy hamutartót készítenek a gorillák tenyeréből, potencianövelőt a tigrisekből, orrszarvúakból. Hagyomány a kutya-, kakas-, medve- és bikaviadal.
Ha ezek nem tetszenek, jusson eszünkbe, hogy a többségük sokkal kevesebb szenvedést okoz, mint a nagyipari, ketreces tartás bármely gazdasági állatnak. És akkor még a kényszertömést, az eleven tolltépést, a szállítást, a vágóhidat nem is néztük.
Egyes országokban máig tartó hagyomány kevesebb jogot adni a nőknek vagy a nemszeretem kisebbségeknek. De volt rabszolgatartás is az Árpádok alatt.
Szerintünk a kegyetlen hagyományokat fel kell számolni.
Amikor a Négy Mancs munkájának köszönhetően több dél- és kelet-európai országban betiltották a medvetáncoltatást, ugyanezeket az érveket hallottuk. Hagyomány és munkahely. A medvéket egyébként úgy „tanítják táncolni”, hogy a bocs orrába láncot fűznek, majd egy tüzes vaslapra állítják, miközben zene szól. A mackó kapkodja a lábát a vason, hogy ne égjen meg nagyon a mancsa. Idővel ez a mozgás összekötődik a zenével, így, amikor a turisták elé viszik a mackót és zenét hall, elkezd táncolni. Hagyomány. Hála istennek vége, és ezek a medvék most a Négy Mancs természetközeli otthonaiban élnek. A többségük életében ott fürdött, feküdt fűben először.
Sokan nem vesznek olyan élelmiszereket, melyek vásárlásával az állatokkal szembeni kegyetlenkedést támogatnák. Ők nem voltak boldogok, amikor megtudták, hogy bizonyos magyar cégek termékeinek vásárlásával a kényszertömés és az eleven tolltépés fennmaradását támogatták. Egyébként több német élelmiszerlánc belső szabályzata eleve kizárta az ilyen áruk forgalmazását: ők sem tudták, hogy nemcsak az állatbarát vásárlóikat verik át, de saját magukat is.
Mi mindössze elmondtuk, hogy szerintünk milyen termékek mentesek garantáltan a kegyetlen technikáktól. Ők döntöttek.
Szerintünk, ha nem akarsz génmódosított élelmiszert vagy éppen kutyahúst enni, akkor el lehet mondani, hogy mely cégek árulnak ilyen termékeket, ami fair és hatásos módja az adott problémás technológia visszaszorításának.
Igen, a Négy Mancs által megosztott információk segítettek dönteni a vásárlóknak és a forgalmazóknak. Az állatbarát termékek jóval népszerűbbek Nyugat-Európában, az ilyen hús ízét jobban szeretik a vásárlók és kevesebb maradék stresszhormontól, antibiotikumtól tartanak a fogyasztása közben.
A magyar gazdák nagy többsége, a pozitív listás termelők kampányunk nyertese volt. Szerintünk a maradék is fel tud hagyni ezekkel a módszerekkel, és akkor visszanyerik piacaikat.
Ha csökkenteni akarjuk érző lények millióinak szenvedését, akkor a kíméletes tartással dolgozó cégek néven nevezése működőképes és korrekt módszer – amit egyébként számos országban, számos szinten követünk, számos másik szervezettel egyetemben. Lehet védeni a kóbor kutyákat vagy a népszerű, cuki állatokat (nekünk is vannak ilyen programjaink), ám ha többet akarunk, akkor a gazdasági állatok tömegeivel kell foglalkoznunk. Akiknek sorsáért leginkább a piacon keresztül lehet tenni.
Tehát folytatjuk. Az elmúlt években megnyertük az egyik legnagyobb magyar nyúltenyésztő céget a ketreces tartás felszámolására, ami népszerűbbé teszi őket a legfontosabb piacaikon. Nem voltak botrányok: érvek és tárgyalások voltak és egy olyan megállapodás, ami egy magyar vállalat piaci pozícióját erősíti.
Szerintünk így lehet és kell is tenni az állatokért.
A szerző a Négy Mancs munkatársa
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
