A minimálbéresek – vannak ők is vagy egymilliónyian – meg vegyék tudomásul, hogy nekik a működő reformok havi ezer forintot fialnak. Ezek az emberek így jártak, de nem is számítanak, mert mindenki annyit ér, amije van.
Amúgy meg ők se elégedetlenkedjenek, hiszen idén nőtt a minimálbér is. Míg 2010-ben 73 és fél ezer forint volt a legkisebb havi kereset, most már 111 ezernél senkinek nem lehet kisebb a fizetése. Ez tényleg jól hangzik. A propagandakiadványból azonban valamiért kimaradt, hogy korábban a minimálbér után nem kellett adózni, ám az egykulcsos „mindenki jól jár vele" szja bevezetése után ez a kedvezmény megszűnt. Szóval ebben a körben a nettó fizetés az elmúlt hat évben alig emelkedett.
Akinek a figyelmét eddig elkerülte volna, a füzetből most megtudhatja, hogy jön a csok is. A családi otthonteremtési kedvezmény azt jelenti, hogy új lakás vásárlása esetén a háromgyermekes családok tízmilliós, vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. Ez nagyon jó hír.
A képet legfeljebb az árnyalja, hogy aki a feltételeknek megfelelő – tehát legalább hatvan négyzetméteres – új építésű lakóingatlant vásárolna például a fővárosban, annak az ajándékba kapott pénzhez hozzá kell tennie még legalább 15-20 milliót. De inkább többet. Ezért felvetődhet: akinek futja erre, azt miért támogatja az állam? Miközben tízmillióért vidéken szép – bár kétségkívül nem új – házakat vásárolhatnának a nagycsaládosok.
A lényeg, hogy a reformok működnek, hiszen a GDP 2009-ben 6,6 százalékkal csökkent, 2014-ben viszont 3,7 százalékkal nőtt. Örülünk neki. Csakhogy 2015-ben a bővülés már vélhetően három százalék alatt maradt – erről a kiadvány persze hallgat –, és az idén további visszaesés várható. A mínusz hat százalékhoz képest persze ez sem kis eredmény, ám a tények kedvéért érdemes megjegyezni, hogy azért még nem jött el a Kánaán.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv is működik – tudhatjuk meg. Nagyjából félmillióval többen dolgoznak, mint 2010 áprilisában, ami akár igaz is lehet. Kár, hogy a foglalkoztatottság növekedését nagyrészt a közmunkának köszönhetjük, illetve annak, hogy egyre többen vállalnak munkát külföldön.
De a reformok működnek. Ennek része, hogy megvédik az országot is, és a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvóta eltörlése érdekében. Ami nem létezik, mégis jobb, ha négy-ötmilliárdért referendumot tartanak róla.
A déli határzár megépítése előtt 390 ezer migráns érkezett Magyarországra tavaly, utána viszont mindössze 746-an jöttek – ez is kiderül a kiadványból. Miközben 320 határsértőt fogtak el csupán a legutóbbi hétvégén. Az idén pedig összességében sok ezret. Ezt az adatot is hiába keresnénk a füzetben. Különben arra sincs válasz, mi lesz velük, mert a szerbek senkit nem vesznek vissza.
Ők vélhetően ugyanúgy elhagyják ezt az országot, mint az elmúlt években a többi sok százezer sorstársuk. Mert a reformok ugyan működnek, de a „migránsok" inkább odébbállnak.
