A lényeg

Megértettük mi is a lényeget most, hogy gáz helyett lett viszont internet meg tévé. Bekötötték. A lényeg, hogy a híradó tudósítója a múltkor elment vadászni. Már hogy nem is vadászni ment a gemenci erdőbe, csak meghallgatni a szarvasbőgést. „Máté, hol vagytok? És hallottál, láttál ma már szerelmes gímszarvast?”, kérdezte a stúdióból Balázs (ugyanettől a Balázstól tudjuk különben, hogy ez a lényeg, mármint hogy a híradó tudósítója elment vadászni). A fényességes arcú Máté kifejtette, hogy bőven hallottak már szarvasbőgést a kora délutáni órákban is, sőt még látták is az egyiket, valószínűleg éppen harc után próbálta összeszedni magát, csakhogy fölütötte szöszi fejét egy kis probléma. „Megpróbáltunk olyan helyet keresni, ahol a szarvasok és az internet egyszerre vannak jelen, hogy ezt a páratlan élményt a híradó nézőinek is meg tudjuk mutatni, de ilyet sajnos nem találtunk”, mondta Máté, majd kitágult a kép, és egy vadász a riporter fülébe fújt egy szarvasbőgő kürttel vagy mivel, közben Máté beszélt és beszélt, a kürtös egyszer csak abbahagyta, és bepózolt. A komplett híradó legszórakoztatóbb két és fél perce alatt tényleg elkezdtünk gondolkodni a helyzet tarthatatlanságán, mármint hogy a szarvasok nem a wifire gyűlnek bőgni. Hogy nem hajlandók egyszerre jelen lenni az internettel. Másfelől meg emelkedni kezdett a Coelho-faktorunk, hogy milyen boldogság is ez, valóban, hogy van még, ami romlatlan, van még, ami őszintén történik és titokban: ezek a szarvasok nem mutatják a bőgésüket senkinek.

Tudjuk tehát a lényeget. Hogy amikor fájront után fényesíti Kálmi az összenyálazott biliárdgolyókat, hogy reggelre minden rendben legyen, s mikor a miniszterelnök úr arra gondol, hogy hiába népszavazás, meg hogy hiába emberkedik a Lajos, akkor is nála az atomkulcs – szóval, ekkor ugyanaz van az ő tekintetükben is, mint a miénkben: mindent kibírunk. Hogy bármit csináltok, végül úgyis mi zárjuk a boltot. A fürdés amúgy köszöni, jól van, most szólt valaki, hogy holnap már gáz is lesz, meg akciós rántott csirke, úgyhogy minden király, tényleg, de csókolom, ország, az mikor lesz? Azt nem két hete vitték el, csókolom. És bár spontánok vagyunk, valamint felszabadultak, az igazi lényeg, hogy bőgni azért mégiscsak egyedül szoktunk, mint a szarvasok.