Ezeket valószínűleg legalább nagyobb részben valóban gazdák fogják megvenni. Az állami földek döntő része azonban nem ilyen, hanem főleg az egykor állami gazdaságok által használt összefüggő, az átlagosnál jobb minőségű, gazdaságosan művelhető, jól karbantartott birtok. Ezeket ma néhány valóban nagy társaság – a „piszkos 12” –, és nagyobb részt a kis- és középvállalkozások közé tartozó több tucat egyéb társaság bérli.
Ezek a gazdaságok általában jól felépített, drága vertikumokat működtetnek, korszerű és nagy állattenyésztéssel, vetőmagtermesztéssel, feldolgozóüzemekkel, ezek a gazdaságok a tudomány és a technika fejlődésének követésében, elterjesztésében is élen járnak. Ezek foglalkoztatják a mezőgazdasági alkalmazottak döntő többségét. Tevékenységük példa- és iránymutató a kisebb gazdaságok előtt, amelyek ezek nélkül nem lennének képesek a világ fő fejlődési trendjeit, folyamatait követni.
A kormány azt hangoztatja, hogy a bérlőknek elővásárlási joguk lesz, ez azonban hazugság, az állami földeket bérlő társaságoknak vásárlási joguk sem lesz, mert földet csak magánszemélyek vehetnek, és azok is személyenként legfeljebb 300 hektárt.
Ha ezek az összefüggő területek több tucat vagy több száz tulajdonos kezébe kerülnek, elképzelhetetlen, hogy a szerződés lejártakor azonos akarattal bérletet hosszabbítanak. Különösen elképzelhetetlen, ha azt is tudjuk, hogy az állam most azzal a kikötéssel adja el ezeket a földeket, hogy a vevő köteles azt maga művelni. Ez azt jelenti, hogy amint a jelenlegi bérlet lejár, ezek a pár ezer hektár földet használó gazdaságok széthullanak.
Már az is nagy problémákat okoz, ha csak néhány ember nem hosszabbítja meg a szerződést, ha azok földje mondjuk egy lineár öntözőrendszer alatti terület belsejében található. Igaz, hogy a földtörvény enélkül is halálra ítélte ezeket a gazdaságokat, a hasonló méretű, de a földet magánszemélyektől bérlő társaságokkal együtt, hiszen a törvény mai állása szerint egy gazdaság állattenyésztés, illetve vetőmagtermesztés esetén is legfeljebb 1800 hektár földet használhat.
Ez a korlát a bérletek lejártával fokozatosan, 5-15 éven belül lép életbe. Kivételt csak a „piszkos 12” gazdaság élvez, az ő bérletük 2051-ig érvényes. Szinte biztosan halálra ítéltetett a Medgyessy-kormány által privatizált 11 gazdaság, mert az ő szerződésük 2017-ben lejár. Ezt a törvényt azonban egy új parlament megváltoztathatja, akár pár éven belül is. Ha azonban a föld tulajdonosa sok, különböző szándékú, döntően a Fidesznek hálás magánszemély lesz, akkor a törvényi korlát nélkül is szétszedik ezeket a gazdaságokat.
Ez a legsúlyosabb következménye ennek az értékesítésnek, és ez hatalmas károkat fog okozni. Nem 5-15 év múlva, hanem már korábban is, hiszen a gazdaságok vezetői, tulajdonosai tisztában vannak a várható széthullással, ezért már nem fognak a gazdaságban fejleszteni. A tőkét már nem fektetik be, hogy bármikor váltani tudjanak. Téves az a gondolkodás, hogy a nagyobb gazdaságok szétverése azok tulajdonosai ellen hat. Ők veszik a kalapot, és máshová fektetik a tőkét, legfeljebb veszítenek valamicskét. Az igazi vesztes az ország és a gazdaságokban dolgozók lesznek.
És persze azok a családi gazdaságok is, amelyek ma még azt hiszik, övék a jövő. Egy ország mezőgazdaságában szükség van a kis és közepes gazdaságok mellett nagyobb és kis számban kifejezetten nagy gazdaságokra is. Ezek nélkül a kisebbek sem lesznek képesek megállni a helyüket a globalizálódó világban, nem lesznek érdemi tényezők a piacon, nem lesznek képesek lépést tartani a tudomány és a technológia fejlődésével.
Az, hogy az értékesítés árverésen történik, nem jelent tisztességi garanciát, épp ellenkezőleg. Csak a regisztrált „földművesek”, azaz elvileg is alig százezer ember jogosult ezeken részt venni. Közülük is nyilván csak azok, akik elegendő pénzzel, vagy biztos hitelígérettel rendelkeznek. Egy életképesnek tekintett, 100-300 hektáros földterület megvásárlásához 150-400 millió forint szabad pénzre lenne szükség. Ekkora összeggel a „kisgazdák” aligha rendelkeznek, de ekkora hitelhez sem juthat akárki.
Nem véletlen, hogy a földvásárláshoz kapcsolódó hitelt nem a kereskedelmi bankok, hanem az állami MFB folyósítja, hiszen ezen a bankon keresztül megmondhatja a kormány, hogy ki kap hitelt. Akik a politikai kapcsolataik alapján hatalmas pénzeket nyúltak le a közös kasszánkból, ezt felhasználva bárki mást levernek az árverésen, mint ősszel a diót.
És ha esetleg mégsem, akkor még mindig ott lesz a megyei kamaraelnök, hogy vétót emeljen. A földtörvény ugyan azt ígérte a gazdáknak, hogy a helyi földbizottságokon keresztül majd beleszólhatnak, kik vehetnek a környékükön földet, azonban ezeket a földbizottságokat a kormány nem engedte megalakulni, így a földbizottságok jogait a Fidesz által kijelölt kamarai vezetők kapták. Ők indoklás nélkül bármelyik adásvételt megtilthatják.
Lázár János szerint nem éri meg a bérlettel terhelt földeket megvenni. Ha így lenne, akkor az egész értékesítési akció halálra lenne ítélve, mert az összes állami föld bérlettel terhelt, döntő többségében vásárlásra nem jogosult társaságok bérletével. Lázár a trafikügy előtt is azt mondta, nem lesz az nagy üzlet. Aztán amikor a zsoldosaik megszerezték a trafikokat, sokszorosára emelték az árrést, és máris nagy üzlet lett a trafik. Most ugyanezt csinálják: a kormány előre biztosította a „tisztes(ségtelen)”
hasznot. Jelenleg az állam a piaci díjnak nagyjából harmadáért adja bérbe a földeket (átlagosan 25-30 ezer forint/hektár), de az utóbbi években a meghosszabbított szerződésekben kikötötték, kétévenként felül kell vizsgálni a díjat, azaz a vevőnek joga lesz a díjat felemelni. Akkor pedig már évi 60-80 ezer forint bérleti díjat fognak szedni adómentesen. Ha 1 hektár föld megvásárlására akár 800 ezer forint hitelt vesz fel a vevő, annak évi törlesztőrészlete 42 ezer forint lesz, tehát a bérleti díj harmada megmarad.
Ez a saját zsebből befektetett csekély hányadra busás, legalább 10 százalékos hasznot jelent majd. Magyarországon jelenleg a föld ára messze elmarad az európai ártól. Ennek egyik oka a tulajdonszerzésben meglévő sok korlát. Nyilvánvaló, hogy a korlátok hamarosan megszűnnek, mert az uniós jogba ütköznek. Ezért akarja a kormány még ezt megelőzően olcsón a saját embereinek adni ezeket a jó földeket, hogy amikor már nem lesznek korlátok, akkor a megemelkedő földárak hasznát ők tehessék el.
Az csupán porhintés, hogy húsz évig nem lehet eladni az így vásárolt földet. Ha a hitelt idő előtt visszafizetik, akkor törölhető az elidegenítési tilalom. Mellesleg, húsz év nagy idő, azalatt a tilalom jogszabály-változtatással is törölhető. Ezért lesz ez az évtized nagy bulija – a fideszes csapatnak.
A szerző a DK alelnöke
*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
