Nem volna bölcs döntés megszüntetni ezt a függőséget az itt, Európában történő energiamegtakarítás és -termelés segítségével? A külföldi szállítók megtehetik, hogy befagyasztják az olaj- és gázellátást, de ezt nem tudják a nappal és a széllel megtenni. Az általunk nem felhasznált energiát nem számíthatják fel nekünk. A valódi energiabiztonsághoz vezető utunk itthon kezdődik. Vannak, akik úgy érvelnek, hogy bármikor bányászhatunk több szenet. Vajon ez volna a megoldás? Nyilvánvalóan nem.
A szénalapú technológiák nem csupán az éghajlatváltozás legfőbb forrásai, de egyben a szmog, a savas eső és a toxikus légszennyezés okai is. Ezért a kitermelés ellentétes éghajlat-politikánkkal és a kapcsolódó célkitűzéseinkkel. Az energiabiztonság és az éghajlatpolitika kölcsönösen összefüggenek egymással. Egyik sem létezik a másik nélkül. Ez az oka annak, hogy a megújulóenergia-forrásoknak és az energiahatékonyságnak kell játszania a kulcsszerepet: mindkettő kedvező az éghajlat és az energiafüggetlenségünk szempontjából.
A nagyobb energiafüggetlenséget ambiciózus éghajlat-politikán keresztül lehet elérni
A jó hír az, hogy Európa már most is évi 30 milliárd eurót takarít meg azáltal, hogy az importált fosszilis tüzelőanyagokat megújulóenergia-forrásokkal helyettesíti. Más szóval, itt, Európában fektetjük be a pénzt, és nem Putyin Oroszországába vagy más, Európán kívüli, fosszilis tüzelőanyagokat szállító országokba utaljuk át. 2050-re pedig az EU megfelezheti olaj- és földgázbehozatalát, ami a mai GDP 3 százalékának megfelelő megtakarítást jelentene. A szükséges további beruházások költségeinek nagy része megtérülhet az energiaköltségek területén megvalósuló megtakarításaink révén.
A jelenleg külföldre áramló pénzösszegek a saját, helyi feldolgozó iparágainkba és szolgáltatóiparunkba is befektethetők. Ezért Európa számára az energiabiztonságnak nem csupán a földgázellátás diverzifikálásáról és Oroszországtól való függetlenítéséről kell szólnia. A fokozott hatékonyság és a helyben termelt tiszta energia nagyobb fokú igénybevétele segítségével olyan gazdaságot kell építenünk, amely kevésbé függ az energiabehozataltól. Emellett teljes körűen meg kell valósítanunk a belső energiapiacot, javítanunk kell az energiaipari infrastruktúrát, és jobban ki kell aknáznunk saját energiaforrásainkat.
Az országok és a vállalkozások világszerte az éghajlat-politika segítségével igyekeznek megvalósítani növekedési stratégiáikat. Az országok nemzetközi szintű kötelezettségvállalásainak mozgatórugói pedig jelentős mértékben az energiabiztonság növelésére, valamint a kulcsfontosságú növekedési ágazatok versenyképességének fokozására irányuló helyi programok. Az Európai Bizottság januárban ismertette a 2030-ig tartó éghajlat- és energiapolitikáját.
Az EU vezetői képesek lesznek rá, hogy megőrizzék Európa energiabiztonságát
Ezek egyebek mellett kötelező jelleggel előírják, hogy a kibocsátásokat az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkenteni kell, az EU egészére nézve pedig azt, hogy az energiafelhasználás legalább 27 százalékát megújuló forrásokból származó energiából kell fedezni. Az energiahatékonyság területén a legkevesebb, amit tehetünk, az az, hogy többet teszünk az ügy érdekében. Ezért a jövő hónapban még több energiamegtakarítást célzó javaslat várható. Az EU vezetői ígéretet tettek arra, hogy legkésőbb októberben határozatot hoznak az egész csomagról.
Az Egyesült Államok pedig az erőművek kibocsátásainak csökkentésére irányuló szabálytervezeteket terjesztett elő ebben a hónapban. Eddig az amerikai kormány részéről ez a valaha megtett legjelentősebb lépés az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, mely rámutat arra, hogy Amerika komolyan veszi az éghajlatváltozást. Emellett a közelmúltban Kínába tett látogatásom során is egyértelművé vált számomra, hogy jó irányban haladnak a dolgok. Kína az éghajlatváltozásból növekedési és munkahelyteremtési lehetőséget kovácsol a gyors innovációra képes gazdasági ágazatokban.
Immár arra van szükség, hogy mindezek a lépések ambiciózus nemzetközi kötelezettségvállalások formáját öltsék. Minden prioritások kérdése. A nagyobb energiafüggetlenséget ambiciózus éghajlat-politikán keresztül lehet elérni. Ehhez pedig az Európai Bizottság megnyitotta az utat a 2030-ra vonatkozó éghajlat-változási és energiaügyi csomaggal. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló határozott fellépéssel az EU vezetői képesek lesznek rá, hogy megőrizzék Európa energiabiztonságát és elősegítsék a fenntartható gazdasági fellendülést.
A szerző az EU éghajlat-politikai biztosa
