Egy középiskolás fiatalember 1992-ben besétált az akkori gyulai polgármesterhez, Pocsay Gáborhoz, és előadta, hogy a második világháború utáni német–francia megbékélés mintájára jó lenne belevágni ennek magyar–román projektjébe. Ekkor már az ötletével levélben megkereste a magyar külügyminisztert, Románia budapesti nagykövetét, Arad vezetőit, több magyar parlamenti képviselőt és a gyulai városvezetőt. Egyedül ez utóbbi nem válaszolt. Jeszenszky Géza külügyminiszter és Ioan Donca nagykövet válaszlevelét vitte Pocsaynak a fiatalember. Innentől felgyorsultak az események.
 |
| Marabu rajza |
Elképzelésének a Kézfogások nevet adta, és azt tűzte ki célként, hogy a magyar–román megbékélés helyszíne a honi románság fővárosának számító Gyula és a határ túloldalán található, magyarok által is lakott Arad legyen.
1994-ben előbb Gyulán, majd Aradon létrejött a Kézfogások rendezvénysorozata, ahol a két város polgármestere, külügyi államtitkár-helyettesek és nagykövetek mellett a két város szakmai és civil szférája adott egymásnak randevút.Mindennek folyományaként 1994-ben Arad és Gyula testvérvárosok lettek. A testvérvárosi együttműködés révén megvalósult sok szép közös program és fejlesztés. E két évtized összegzésére gyűltek össze november 21-én Gyulán ünnepelni. A második felvonás december 12-én, Aradon lesz. A gyulai rendezvény botránnyal indult, de erről egy aradi magyar hírportálon kívül semmilyen magyar vagy román orgánum nem számolt be, noha tudtak róla: nem volt jelen a rendezvénysorozat megálmodója és tető alá hozója, Susánszki Imre.
