Ha valaki a kedves vezető kegyeltje, akkor lehet lebukott csaló, bukott politikus, ha a kegyúr akarja, kitüntetéseket kap, pozíciókba ültetik, megalázzák vele a különböző testületekben ülő „ártatlanokat” is.
2014 végén a nemzet sportolóira ráerőszakolták, hogy Schmitt Pált válasszák a megüresedett tizenkettedik helyre. Pedig lett volna tucatnál is több nála érdemesebb, köztük több valódi doktor, akik nem mástól lopták disszertációjuk anyagát. Biztos nagy szüksége lehetett a címmel járó apanázsra kiemelt nyugdíja mellett az exállamfői rezidencián. (Gyorsan fel is emelték a félmilliós összeget 630 ezerre, tehát a kegyenc megválasztói is megkapták a jutalmukat.) Most pedig az Olimpiai Védnökök Testületének elnökévé szavazta meg őt a közel két tucat, ki tudja, milyen szempontok alapján összeverbuvált, a sporthoz szorosabban-lazábban kötődő személy.
A párbajtőrcsapatban két-két olimpiai és vb-aranyat szerzett Schmitt Pál sportkarrierje után közgázos diplomával gyorsan menetelt fölfelé. Az Astoria Szálló igazgatóhelyettesi, majd a Népstadion főigazgatói posztja után 1983-ban az OTSH főigazgatója és a MOB főtitkára, három év múlva elnöke lett. Totálisan kiszolgált mindenkit: első sportdiplomáciai tevékenysége az volt, hogy megindokolta a Los Angeles-i olimpia szocialista bojkottját, hogy ugye „nem volt garantálva a sportolók biztonsága”. Ezután elküldte tanulni három lányát abba a szörnyű országba, ahol senki sincs biztonságban. A gonosz kommunisták madridi nagyköveti pozícióval kínozták. 1998-ban felajánlotta az MSZP-nek, hogy jelöltjükként indulna a főpolgármesteri pozícióért. Ez nem jött össze, de kárpótlásul megkapta a berni nagyköveti posztot. Onnan azért rendelték vissza, mert kiderült, hogy a Fidesznek is felajánlkozott. Lépten-nyomon hangsúlyozta is, hogy bár a Fidesz jelölte, semmi köze a párthoz. Csúfos kudarca után viszont felajánlotta „függetlenségét” a pártnak. Egyből alelnök lett, majd Brüsszelben frakcióvezető. A kétharmados győzelem után az Országgyűlés elnöki székébe ültették, s pár hét elteltével köztársasági elnökké választották. Alkotmányos és politikai vétójogával egyszer sem élt. Inkább a magyar nyelv ápolásával foglalkozott a magyar nyelvvel és helyesírással kissé hadilábon álló „álamfő”. Így lett „a nemzet gojostola”, hiszen mindent aláírt, amit elé toltak. 2012 januárjában kiderült, hogy a doktori disszertációja plágium. Köznevetség tárgyává vált, le kellett mondania, de azóta folyvást kárpótolják.
