Az amerikai polgárháború megkímélte Indiana államot, csupán egyetlen csata zajlott a területén. John Hunt Morgan dandártábornok, a déli konföderációs erők egyik vezetője 1863 nyarán a lovassága élén bevonult az északi szövetséghez tartozó Ohio és Indiana államba.
Morgan 2500 fős seregével július 9-én ért Corydon városához. Az északi vezetés nem volt vele tisztában, hogy mekkora erőkkel érkezik, így csupán néhány száz fős, elsősorban helyiekből toborzott fegyveressel próbálta megvédeni a várost. Sikertelenül; néhány órával később a déliek elfoglalták a települést, kifosztották az üzleteket és az embereket. A bíróságot és több boltot csak azért nem gyújtották fel, mert cserébe több száz dollárt kaptak a helyiektől.
Corydon ma egy háromezer fős idilli kisváros, ahol a lakosság túlnyomó többsége fehér. „Itt sokan kizárólag azért nem hajlandók Barack Obamára szavazni, mert fekete. Él és virul a rasszizmus, és az emberek nem szégyellik. Olyannyira, hogy sokan a konföderációs zászlót is büszkén kitűzik a házukra, ami kizárólag annyit jelent, hogy nem szeretik a feketéket”, foglalta össze dióhéjban a helyzetet egy barátom, amikor 2012-ben, az elnökválasztás előtt néhány héttel Corydonba érkeztem.
Corydon egyes lakosai tehát annak a seregnek a zászlaját tűzik büszkén a házukra, amely egykor kifosztotta őseiket. Ők nem érvelhetnek a zászló mellett úgy, mint számos déli állam, azaz nem hivatkozhatnak a történelmi büszkeségre és a déli hagyományokra. A történelmet is semmibe véve állnak ki azon déli államok mellett, amelyek a rabszolgatartás jogáért készek voltak háborút is indítani. Ám néhány hete már délen is egyre nehezebb a zászló mellett érvelni.
