Megépült a játék kerítés, mely úgy viszonyul egy valódihoz, mint kiscica az oroszlánhoz. Átmászik, aki akar, alatta, fölötte, az egyszeri riporterrel bezárólag. Aki meg nem akar, átjön ott, ahol a vonat. Az „illegális határátlépők”, emberi nyelven: menekültek száma nem csökken a kerítéstől sem hatodára, sem hetedére, sem bármennyivel. A játék kerítés két dologra volt jó. Egy: a magyar kormány a kerítésépítés jogi feltételeinek semmibevételével (is) demonstrálta, hogy nem kíván osztozni törvényeinek tiszteletben tartásában azokkal a hozzánk érkezőkkel, kiket erre int. Kettő: kiderült, hogy a nem játék kerítésnek sem lesz semmi értelme, mert aki a kerítés mögül menedékjogot kér, az már Magyarországon tartózkodik, s azt egy rendes átkelőn úgyis be kell vezetni az országba. Ezt tették azokkal, akik az illegális cicakerítés mögül kértek menedékjogot, s nem tehetnek majd mást azokkal sem, akik majd a nagy mögül kérnek. Ahhoz, hogy mást tehessenek, semekkora kerítés nem elég, ahhoz a menekültekre vonatkozó legalapvetőbb európai alapelveket, jogi alapnormákat kell felrúgni.
Rákosi és Ceausescu jelölt ki az akaratelvűség fénykorában olyan abszurd célokat és valósíttatta meg azokat olyan abszurd módon, mint Orbán Viktor itt és most és velünk. Miért képzeltük, hogy ezt velünk nem lehet megtenni?
„Kérdezd meg anyádat, apádat, hányszor hallották már ezt a szöveget: »A felső határ a csillagos ég« /.../ Ennek a népnek hirdetitek/szónokolod, hogy /.../ mindent lehet, csak akarni kell! Ez a kulcsszavatok. Az akarat. Akarni, akarni, merni kell. És akkor minden meglesz, meglehet! /.../ Az akarat diadala.” A levelet, amelyet idéztünk, 2002 áprilisában, a Testnevelési Egyetemen tartott hírhedt beszéde után írták Orbán Viktornak. Jancsó Miklós írta.
Aki a lehetőségek legkeményebb fizikai korlátait sem tűri, az a „puha” jogi korlátokat még kevésbé. Annak teljhatalom kell, ahhoz meg a leglátszólagosabb demokráciában is rendkívüli állapot. Ez készül éppen. A lehetetlent persze a statárium sem teszi lehetségessé, csak minket tesz védtelenné és az életet élhetetlenné.
