Az állami ösztöndíjrendszer, ezt bárki beláthatja, akkor a legjobb, ha minél liberálisabb. Ha a konzervatívtól a kísérletezőig mindenkinek juttat, hiszen nagyon nehéz előre látni, hogy ötven vagy száz év múlva mi állja majd ki az idő próbáját. Ugyanakkor arra is ügyelnie kell, hogy a rendszer hitelét ne kezdje ki azzal, hogy olyanokat is támogat, akik vállalhatatlan eszméket terjesztenek, mert az a többi alkotó hitelét is kikezdi, besározza, cinkossá teszi őket.
A jelenlegi rendszer mindkét elv ellen vét. A mostani kormányzat a hatalmát leginkább szelektálásra használja fel, arra, hogy a házi művészek sose távozzanak üres kézzel, legyenek bármennyire is vállalhatatlanok. Ezt elégelte meg Erdős Virág, aki a Kéziratgyár elnevezésű kezdeményezésével alternatív finanszírozást próbál létrehozni. Maguk az olvasók vegyenek kéziratot az írótól, és ne az állam önkényén múljon, hogy épp melyik független alkotó dolgozhat nyugodtan.
Egyelőre nem tudni, hogy mennyien csatlakoznak Erdős Virághoz, aki a Kárpátia zenekar támogatása miatt már visszalépett egy megnyert NKA-ösztöndíjtól. Ha sokan, akkor itt és most valódi lehetőség nyílhat a civil támogatásra, amely annyira kell a kultúrának, mint egy falat kenyér. Ha sikerülne, nagyon sokan szabadulnának meg a centizgetéstől, hogy még hova lehet eséllyel pályázni, hol nem lógnak ki az ideológiai takaró alól, miközben a lehetőségek folyamatosan szűkülnek.
