Szórványosan írt a magyar sajtó arról, hogy Gagauzia új baskánt választott magának Irina Vlah személyében. Hol van ez az ország, ki a baskán és kit érdekel ez itt és most? Bizonyára kivételként, de engem például foglalkoztat, hogy mi történik Moldovában, ahol immár húsz éve létezik a török nyelvű ortodox keresztény gagauzok autonóm területe. Ők választottak elnöknőt maguknak a minap.
Vlah asszony győzelmét elismerte a moldovai kormány és örömmel üdvözölte a moszkvai külügyminisztérium. Azt tudni lehet, hogy Vlah erős politikai és médiatámogatást kapott Oroszországtól, feltehetően anyagit is. Ő ugyanis erősen ellenzi Moldova európai irányvonalát. Nem helyesli az EU-val kötött társulási szerződést, s kifejezetten ellenzi a Romániával való esetleges egyesülést. A gagauzokat Moszkva kedveli, az ő áruikra nem vonatkozik a moldovai termékekre érvényes embargó sem. A török nyelvű kisebbség az orosz médiát használja, gyerekeit orosz nyelvű iskolákba járatja.
Az európai sajtó egyik része arra következtet, hogy Gagauzia és a Dnyeszter-melléki szakadár állam lehet a következő Krím, ahová Putyin elküldheti segíteni a maga zöld emberkéit. Az EU-felé törekvő Moldova és a bizonytalan Ukrajna közötti területek ideálisak lehetnek egy ilyen művelethez. A helyiek (akárcsak a kelet-ukrajnai orosz anyanyelvű lakosok) nem kötődnek a helyi többségi államhoz. Nem vonzza őket az EU, viszont bíznak Oroszországban. Védelmet és piacot várnak tőlük.