Szomszédolás havon

Az igazi üzemkezdet még várat magára. Ausztriában. A mindig korán ébredő Alrberg is csak november 27-i kezdést ígér, míg a többség inkább december első felében reménykedik.

Figyelmesség Szlovéniában

Sokan tartanak attól, hogy Szlovéniában elmarad a szolgáltatások színvonala a nyugati síterepeken megszokottól. Ha a technika nem is mindenütt veszi fel a versenyt a nagy síközpontokkal, sok mindenben kárpótolja a délnyugati szomszédunknak bizalmat szavazókat.

Síkirándulás egy nap alatt

Korai indulással már nyitáskor a pályán lehetünk, akár külföldön is. A dilemma csak az, hogy itthon vagy az országhatárt átlépve keressünk alkalmas pályát.

Alsó-Ausztria: műemlékek, síterepek

Ideális helyszín lehet a téli üdülésre a magyar családok számára Alsó-Ausztria. A gyerekekkel utazóknak fontos szempont, hogy közel van, és senkinek sem kell lemondania kedvenc időtöltéséről: az izgalmas sípályák, wellness-szállodák és a karácsonyi vásárok is mind találhatók itt.

699,746 méterrel a Balti-tenger fölött

Nem sokan lehetnek olyanok, akik valaha is tudták, hogy éppen hány milliméterrel tartózkodnak a Balti-tenger szintje fölött. De ha bárkinek hiányzik ez az élmény, utazzon Dobogókőre.

 

Nem síelnek az osztrák iskolások

1995-ben Ausztriában az iskolai sporthéten évente még 240 000 diák tanult síelni, ma már csak 150 000. Az osztrákokat annyira aggasztja a tendencia, hogy a gazdasági kamara (WKÖ) kötelezővé tenné az iskolásoknak a síelést.

A minden évben töretlenül növekedő osztrák turizmust ismerve persze kicsit elhamarkodottnak tűnik a nagy felhajtás. Statisztikákra alapozott érvekkel győzködi a vonakodó osztrák oktatási minisztériumot a gazdasági kamara: azt állítják, hogy azok közül a gyerekek közül, akik az iskolai sporthéten síelni tanultak, később minden ötödik egész életében ragaszkodik a sporthoz. És hogy mi a tét? A pénz természetesen: azok, akik tízéves koruk előtt megtanultak síelni, életük során átlagosan 47 000 eurót költenek el téli hobbijukra. Nem elhanyagolható a kérdés, hiszen Ausztria turizmusa a világelsők között van, és a téli sportok jelentik a legfőbb húzóágazatot.

Gerhard Leskovar, Salzburg idegenforgalmi hivatalának kereskedelmi igazgatója a tartomány téli idényét bevezető sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Salzburgra és környékére évente több vendégéjszakát számolhatunk, mint egész Görögországra. Nem írtuk el: 23 milliót. Érthető tehát, hogy minden célcsoportot árgus szemekkel figyelnek, hiszen a turisták jelentik az ország gazdasági prosperitásának egyik legfontosabb forrását. Azt már valamivel nehezebb felfogni, hogy pont az osztrákok, akik számára a síelés aligha nevezhető luxusnak, miért érdeklődnek egyre kevésbé a hegyek iránt. Gerhard Leskovar az életmódváltozással indokolja a tendenciát, és a számítógépes játékokat okolja a jelenség miatt.

Habár a gazdasági kamara javaslata nem valószínű, hogy átmegy, vannak más ötletek is a fiatalok visszacsábítására: felvetették, hogy az iskolai sporthetekre ingyenessé kéne tenni a fiataloknak a sípályák használatát. Ezt viszont a sípályák üzemeltetőinek torkán lesz majd nehéz lenyomni. Egyelőre – különösen a Lajta másik oldaláról nézve – aligha van ok a pánikra: a turizmus évek óta töretlenül növekedik Ausztriában, tavaly épp 4,3 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.

Az esetleg kieső belföldi és német vendégéjszakákat pedig pótolják a kelet-európaiak: magyarok, csehek, sőt újabban egyre nagyobb mértékben a románok. Ha pedig már ott vagyunk, mi sem garasoskodunk, a magyarok általában háromcsillagos hotelekben és panziókban laknak, és fejenként napi 150-160 eurót hagynak a sógoroknál. Cserébe a világ egyik legjobban felszerelt síterepét kapjuk, az idén csak a salzburgi sírégió több mint százmillió eurót költött felvonókra és hóágyúkra.

Szinte nincs alsó korhatár
Szinte nincs alsó korhatár
Top cikkek