Megtalálták Jeruzsálem legrégebbi erődítményét

A Kr.e. XVII. századból származó masszív falat tártak fel a Haifai Egyetem régészei Jeruzsálemben: véleményük szerint a 3700 éves építmény a város legrégebbi erődítménye. Ez az első eset, amikor a régészeknek olyan monumentális építményt sikerült feltárniuk Jeruzsálemben, amelyet Heródes 2000 évvel ezelőtti uralkodása előtt emeltek.

"A lelet azt bizonyítja, hogy Jeruzsálem lakossága már a középső bronzkorban képes volt komplex létesítmények megépítésére" - nyilatkozta a feltárásokat irányító Ronny Reich, a Haifai Egyetem professzora.

A 8 méter magas fal a Kr.e. XVII. században épült, amikor Jeruzsálem a kánaániták egy kis erődített települése volt. A feltételezések szerint egy ókori védett átjáró részét képezte, amely a város egyetlen forrásához vezetett. A fal egy kis részletére még 1909-ben bukkantak, ám csak most tárták fel 24 méteres szakaszát. Ronny Reich meggyőződése szerint az építmény folytatódik a föld alatt.

"A fal csodálatos, ahogy az is, hogy túlélte az elmúlt 3700 év viszontagságait, s nem bontottak le egy ilyen erődítményt későbbi építési projektek miatt" - hangsúlyozta a régészprofesszor.

Jeruzsálem a középső bronzkortól kezdve (Kr.e. 2000-1750) városias település, valószínűleg kereskedelmi csomópont volt. Az izraeli törzseknek a Kr.e. XIII. század második felében lezajlott bevándorlása után, Kr.e. 1000 körül Dávid király foglalta el a kánaánitáktól, és az általa alapított Izrael királyságának fővárosává tette. Fia, Salamon király (Kr.e. 961-922 között uralkodott) új akropoliszt építtetett, halála után Jeruzsálem a kettészakadt ország déli része, Júda fővárosa lett.