Műemléközön Lőcsén
A várost átszeli az E50-es főút, így a térképen sem kell keresgetni a helyét. Közlekedési szempontból a Kassai kapuval szemben van egy nagy forgalmi csomópont, ahol el lehet bizonytalanodni, mert nehezen követhető nyomon, kinek is van elsőbbsége a továbbhaladásra. A viszonylag épen maradt városfalnak ezen a bejáratán jutunk be a történelmi városnegyedbe. A kapu mellett látható a barokk Szentlélek-templom és a minorita kolostor, ami mellett elhaladva érünk a téglalap alakú főtérre. A fizetőparkolóban, a Városháza környékén egy órára 25 koronát kérnek. Az információs irodát el sem lehet téveszteni, ám a városban az idegenforgalmi szakemberek - három hölgy - közül egyik sem beszéli nyelvünket, németül és angolul viszont társalognak. Ellátnak fénymásolt főtértérképpel, és ideadják a szlovák gótikus útvonal prospektusát, amelyekben magyar szöveg is van.
A téren álló látvánnyal nem könnyű betelni, hiszen a gótikus műremek Szent Jakab-templom óriási méretei mindjárt megállásra késztetnek. Belsejében áll a világ legmagasabb, 18,6 méteres főoltára, ami a helyi Lőcsei Pál műhelyéből került ki az 1500-as évek elején. A mester a kompozíció három központi szobrát, Szent Jakabot, Szent Jánost és Madonnát faragta meg 2,5 méter magasságban. A további hét gótikus oltár korábban készült, a legszebbikért Ferenc József egykor ötmillió aranyforintot ajánlott, a British Múzeum pedig 1930-ban akarta 20 millió csehszlovák koronáért megvásárolni, sikertelenül. Kuriózum az 1500 előtt készült széksor és az 1600-as évek elején épített orgona is.
A régi Városháza a haranglábbal a legismertebb épület Lőcsén. Az eredetileg gótikus épület 1550-ben tűzvészben leégett. Vele a város összes irata is megsemmisült. A megmaradt épületrész már új árkádot kapott, de még földszintesre készítették. Jelenlegi formája Schulek Frigyesnek köszönhető, aki 1893-1895 között építtette át. Belsejében a nagy ülésterem és az ólomkarikás ablakok igazi látványosság. De ott áll a lőcsei fehér asszony, azaz a Korponayné Ghéczy Juliannáról készült festmény is. Az épülethez 1651-ben harangtorony épült, míg a másik végén a Szégyen-ketrec áll. Ebbe a vaskalitkába zárták a városi tanács ítélete után a ledér nőket, és állítólag a cserfes kofákat is, az utolsót az 1850-es években.
Az evangélikus templommal szemben az egykor híres Brewer-féle nyomda épülete, az északi oldalon pedig a Tőzsde található. Ott történt egykor az idegen áruk megvámolása, aminek jogáért Késmárkkal örökös harcban, többször háborúban állt a város, amiből győztesen került ki. Ugyanott van a régi megyeháza, abban a polgármesteri hivatal székel. A Máriássy-ház, a Thurzó-ház és több patríciusi épület máig Lőcse díszei.
Északra magasodik a XIII. századtól zarándokhelyként ismert Kálvária, azaz a Mária-hegy. Lőcsén az évszázadok során hatszor pusztított "dögvész", ilyenkor a hegyre menekülők közül sokan túlélték a betegségeket.