Feltárul a tokaji vár

Idén tavasszal még álomnak tűnt, ami mára kezd valósággá válni: elkezdődött a tokaji Rákóczi-vár feltárása. Nagy szó ez, hiszen a várat eddig senki sem ásta. Még pontos elhelyezkedése sem ismert.

Csővár - vár állt ott, most kőhalom

A Cserhát egyik kevéssé ismert helye Csővár.

Szabolcs: karnyújtásra a történelemtől

A földvárban az a legjobb, hogy nem kell elképzelni, milyen lehetett egykor.

Leonardo portréja az arezzói dómban

Leonardo da Vinci élénk színekben pompázó portréját fedezte fel egy olasz kutató az arezzói dóm ólomüvegablakán. Alezzandro Vezzosi, a Museo Ideale igazgatója kutatásairól Leonardo portréi című új könyvében számol be. A múzeum egyébként a toszkánai Vinciben, Leonardo da Vinci szülővárosában látható, ahol a reneszánsz művész 1452-ben látta meg a napvilágot - olvasható a Discovery News hírei között (http://discovery.com) Az ominózus portré egy szeretetreméltó szakállas idős urat ábrázol vörös kalapban.

Ahol az Inas ásított...

Munkácsy Mihály ifjúkori festményei közül kiemelkedik az Ásító inas elnevezésű alkotás.

 

Tatán a világcsoda gipszből is fenséges

Néhány művészettörténészt leszámítva kevés olyan hazánkfia akadhat, aki Athénban is, Londonban is, Párizsban is, Rómában is, Firenzében is, Berlinben is, Münchenben is csodálhatta már a ránk maradt görög és római szobrok, domborművek legkülönbjeit. Nos, ezekkel az alkotásokkal - igaz, csak hajszálpontos gipszreprodukciókban - egy helyütt is megismerkedhet a klasszikus művészet iránt érdeklődő: Tatán, a Görög-római Szobormásolatok Múzeumában.

A múzeum épületét a XVIII. században emelt, majd az 1860-as években átalakított, a második világháborút követően a rendeltetésszerű használat híján folyamatosan roszszabbodó állagú zsinagógából alakították ki 1977-ben (eredeti funkciójára ma csak Lugossy Máriának az épület kertjében felállított holokauszt-szobor-együttese emlékeztet). A helyreállítás megkezdésének pillanatára eldőlt, hogy itt antik- szobor-másolatokat állítanak majd ki. A XX. század elején a Szépművészeti Múzeum garmadájával rendelt műalkotásmásokat - divatja volt ennek akkoriban - a nagy európai múzeumok evégett alapított műhelyeiből. Közülük kerültek Tatára a görög és római művészek munkái.

A gyűjtemény legrégibb darabjának a ma az athéni Nemzeti Múzeumban kiállított eredetijét i. e. 600 tájékán alkotta meg a szobrász. Kalauzaim - Schmidtmayer Csaba és Schmidtmayer Richárd - azt hangsúlyozzák, hogy Artemisz istennő keleti, főképpen egyiptomi hatásra teljességgel szimmetrikus, egy képzeletbeli függőleges vonal két pontosan egyforma félre osztja. A későbbiekben a szobrászok igyekeztek oldani a merevséget. A Borjúvivő szinte tökéletesen szimmetrikus alakját látványosan bontja meg a nyakába vett állat: a feje a férfi jobb, két hátsó lába a bal vállán nyugszik. Az V. századi Démétér, a földművelés istennője pedig már maga a valóság: előre nyújtott jobbjában gabonakalászok és egy félreismerhetetlen mákgubó.

A domborművek jellegüknél fogva is aszimmetrikusak. Az athéni Parthenón sokszereplős, áldozati felvonulást ábrázoló hosszú-hosszú fríze ugyanúgy mint a lapithák és az asszonyaikat elrabló kentaurok harcát mozzanatonként, képregényszerűen ábrázoló metopé. Az emelet legelső látnivalója az ókor hét világcsodájának egyikéből, a halikarnasszoszi mauzóleumból megőrződött, sokredős ruhájú Artemiszia - a szobormásolat is fenséges.

A korábbi jelképes, "állami megrendelésre készített" műveket idővel egyéni megrendelők egyénített vonásokat is megengedő-megkívánó munkái váltották fel. A portrék hasonlítani kezdtek a megmintázandó személyre.

Bámulatos anatómiai pontosságú az eredetileg bronzból öntött birkózószobor is. Hasonlóképpen a szintén hétköznapi mozzanatot ábrázoló remek, a Kését élesítő szkíta, a talpából tüskét kihúzó kisfiú, a kor háborúira emlékező Haldokló gallus, s még a Nílust szimbolizáló hatalmas férfialak, a szobor talapzatán meghökkentő jelenettel: víziló roppantja össze egy krokodil gerincét.

És ha valakinek mindez kevés, az fölkeresheti a huszonvalahány ezres település más jeles látnivalóit: a hatszáz évesnél idősebb várban a helyi régészeti, néprajzi, történeti, szépművészeti-iparművészeti múltat bemutató Kuny Domokos Múzeumot, a valamikori Nepomucenus-vízimalomban otthonra lelő, a hazai németség ezerévesnél is hosszabb históriáját felidéző Német Nemzetiségi Múzeumot vagy éppen a Szabadtéri Geológiai Múzeum akár 200 millió éves földtani emlékeit.

Info

Nyitva tartás: május elejétől október derekáig keddtől vasárnapig 10-18 óráig.

Jegyárak: 26-62 évig 400, 6-26 és 62-70 évig 200 forint (6 évesnél fiatalabbaknak és 70 éven felülieknek, valamint  valamilyen fogyatékkal élőknek nem kell jegyet váltaniuk).

A múzeum földszintje
A múzeum földszintje
Top cikkek