Ősi mesterségek mai csodái
Valaha a kályhára rakosgatott kukoricacsutkák némelyikéből baba készült az unokának. Ha már nem is csinálunk hasonlót, megnézni még lehetséges és nagyon is érdemes: a Homokhátsági Falusi Turizmus portáljára kattintva kiderül, hogy a térségben többtucatnyi, télen is látogatható kézműves műhely működik.
Az abonyi, dabasi, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, csemői kézművesek - babakészítők, mézeskalácsosok, kosárfonók, bőrművesek, népi agyagszobrászok, foltvarrók, fazekasok - névsorából nem könnyű kiválasztani, kitől is kérjünk engedelmet és időpontot a műhelyükbe való betekintésre, hiszen valamennyi rendkívüli élménynek ígérkezik. A homokhátsági falusi turizmus portálján a "kézműves" almenüpontban minden lényeges tudnivalót - közöttük a kézműves mesterek elérhetőségeit - megtalálunk, s akár rendelhetünk is a műhelyekből kikerülő tárgyakból, a személyes élményt azonban nem pótolhatja a virtuális ismerkedés. Arra időt kell szánni.
Ha netán Ceglédet választanánk, a városban mindjárt négy műhelybe is bebocsáttatást nyerhetünk: Czékmányné Nagy Mária fazekasműhelyébe, Bencze Márton gyapjúfeldolgozójába, a szőlőtőkékből, gyökerekből és faágakból szobrokat és görbebotokat készítő Madari János fafaragó műhelyébe, s nem utolsósorban Békés Mihály pipaszobrász otthonába.
A 74 éves Békés Mihály, aki tavaly Pest Megye Művészetéért elismerésben részesült, elmondása szerint háromféleképpen foglalkozik a pipával: gyűjti, készíti és szívja őket. Na meg olyan szerelmesen beszél róluk, hogy akinek eddig köze nem volt a pipához, az is azonnal kedvet kap legalább a közelebbi megismeréséhez. Amelynek során olyan, mindennapinak nem nevezhető ismeretekhez juthat, mint hogy a világon hat-hét helyen találni csupán a pipakészítéshez megfelelő fát. Békés Mihály a szükséges alapanyagot a Földközi-tenger vidékén szerzi be, ahol az Erica aborea nevű cserjét amúgy érdektelen növényként tartják számon. Ám ennek gyökere fogkeménységű, bírja a 800 fokos hőt is, s gyönyörű a színezete - avat be az idős mester a pipakészítés alapjaiba. Egy ilyen cserje harminc év alatt nő meg akkorára, hogy négy pipafejre futja a gyökeréből. Egy pipafejhez elegendő fácska ára 95 euró - úgyhogy el lehet képzelni, mennyibe kerül egy ebből készült, kézműves pipa. Békés Mihály azonban rácáfol a képzelgésre, amikor elmondja, hogy míg egy jobb gyári pipa ára hetvenezer forintnál kezdődik, az ő kézzel faragott pipái nemigen kerülnek többe 120 ezernél.
Az igaz - ismeri el - ezek nem arra szolgálnak, hogy "piszkál az asszony a cigaretta miatt, inkább rászokom a pipára" indíttatású igényeket elégítsenek ki. De nem is szívesen adja el a készítményeit. Azok között ugyanis a hatszáz darabos gyűjteményben olyan rendkívüli darabok találhatók, mint a magyar szabadságharc vezéreinek címereivel díszített tizenöt művészi munka, vagy az Árpád pajzsra emelését ábrázoló pipafej. Az "örömpipát" látni kell: hat figura díszíti, köztük három zenész nagybőgővel, cimbalommal, egy táncoló pár, s egy poharazgató öregember. S nem ám óriáspipa ez, éppen hogy megszokott méretű.
Miközben mindezeket írom, itt van a kezem ügyében egy faágból készült óriásceruza és egy csuhévirág az albertirsai Dobozy Ferencné műhelyéből, amelyet Ceglédre igyekezvén ugyancsak érdemes útba ejteni. Az idős csuhéműves ugyan most éppen betegeskedik, lánya azonban, aki kiválóan megtanulta a csuhé- és szalmafonás művészetét, nemcsak továbbviszi, de tanítja is, amit az édesanyjától elsajátított. Olyan használati és dísztárgyak készülnek nádból, sásból, csuhéból az albertirsai családi házban, hogy azoknak immár nemzetközi hírük van.
Info
Békés Mihály szívesen fogad látogatókat, időpontot az (53) 311-410-es telefonszámon lehet vele egyeztetni.
Dobozyék - akik ugyancsak szívesen engednek bepillantást a műhelyükbe - telefonszáma: (53) 370-532
