A mádi nedűt ma is árulják
Ezen a XVII. század elején Mádra érkező galíciai zsidó családok változtattak. Felvásárolták a szőlőt és a bort, majd azt szekéren szállították más európai országokba. Az 1700-as évek végén már hitközséget és szentegyletet alapítottak. Rabbijuk 1771-től volt, 1798-ban pedig felépítették zsinagógájukat. Az építéshez szükséges követ a feljegyzések szerint asszonyok és gyermekek hordták össze, mivel azokat "idegen" kéz nem érinthette. A copf stílusú homlokzattal a műemlék épület hazánkban egyedülálló. A zsinagógában a déli bejáratot csak férfiak használhatták, míg a nők a másik bejáraton érkeztek, hogy a számukra kijelölt helyet foglalják el a karzaton. A belsőépítészet a lengyel mintát követte faragott falikúttal és kézmosó medencével, tóraszekrénnyel, tórakoronával és az előimádkozó állvánnyal. Egy kőtáblába vésett, újholdat köszöntő imádságot is elhelyeztek a falak között. A mennyezeti stukkóminták szintén a zsinagóga értékes díszei közé tartoztak, akárcsak a falakat díszítő kartusok. A hitközség működtetett iskolát és rabbiképzőt. Csodarabbija a helyi felújított zsidó temetőben nyugszik, ahol 729 sírt gondoznak a helybeliek. Sokan ismerik a mondást: "Ott vagyok, ahol a mádi zsidó." Ennek története, hogy a zsidó kereskedő hosszú útra indult a borral, de az erős szembeszélben nem tudta meggyújtani a pipáját. Megfordította hát a fogatot, rágyújtott, majd elbóbiskolt. Arra ébredt, hogy újra a háza előtt áll a szekerével, mivel a lovai hazafuvarozták.
1944-ben minden zsidó családot elhurcoltak Mádról. Azok sem költöztek haza, akik túlélték a haláltáborokat. A 336 elpusztítottnak a zsinagógában elhelyezett nyolc márványtábla állít emléket. A gazda nélkül maradt romos épületet 2001-2004 között újították fel.
A község városias arculata magával ragadja a turistákat. A jó állagú nemesi lakóházak és kúriák, azok boltíves, kőrámás ablakai és kapubejárói vagy a Máriássyak késő barokk lakóháza mind építészeti kuriózum. Szerzett Mádon birtokot az Orczy, a Dessewfy, az Eszterházy és a Wolkenstein család, illetve I. Rákóczi György is. Kastélyaik közül több fennmaradt. A látnivalók között most ne keresse senki a XVIII. században állított Nepomuki Szent János-szobrot. A köztéri alkotást éppen Budapesten restaurálják, és 2009 közepén végeznek a munkával. A kőtár és a római katolikus templomban Jézus életéről kiállított több mint száz festmény viszont egyedi látnivalót kínál. A lámpagyűjtemény és a népművészeti kiállítás előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető (Pásztor László gondnok: 30/912-6858).
Mádon mintegy 120-130 pince nyílik közterületről, a telkeken és az épületek alatt további 190-200 található. A tokaji borturizmus keretében 13 pince kínálja borait, a Monyók és a Gundel Pincészet a Nyitott Pince Szövetség tagja. Van tehát bőven lehetőség a furmint, a hárslevelű, a szamorodni és az aszú kóstolgatására. Érdemes még felkeresni a két fennmaradt dézsmaházat (Cicvár és Hóhérház) is csakúgy, mint a Rákóczi-Aspremont-kastélyt. A falu határában EU-s pályázatból építették fel a Szilvás-fürdő kirándulóhelyet, ahol egykor Erzsébet királyné (Sisi) kútja állt.
Info
Elérhetőség: a 37-es számú főútról Szerencs-Sárospatak között, vagy Kassa felől érkezve Gönc irányából.
A műemlék zsinagóga bejelentkezéssel látogatható (Fehér Barnabás gondnok: 47/348-043).
Mádon hét vendégház működik 120 szálláshellyel, a Kúria Hotel 40 főt tud fogadni.
Info: www.mad.info.hu
E-mail: madph@axelero.hu
Telefon: (06-47) 348-003.
