Haldoklik Párizs éjszakai élete?
Párizs éjszakai életének megmentésére petíciót kezdeményezett az éjszakában dolgozók Technopol nevű egyesülete. A hatóságok "represszív és moralizáló" eljárásai elleni tiltakozást eddig 13 ezren írtak alá.
A tiltakozás óriási visszhangra talált az éjszakai életben dolgozók körében, ugyanis a szektort valóságos pangás jellemzi. Valójában senki nem tudja megmondani, hogy Párizsban hány szórakozóhely tart nyitva éjjel. A rendőrség becslései szerint háromezer klub, s ebből háromszáz diszkó - írta hétfő délután megjelent számában a Le Monde című napilap.
A három legnagyobb párizsi alternatív koncerthelyet (Le Bataclan, La Maroquinerie, La Fleche d,or) működtető Jules Frutos szerint mostanra mindenkinek elege lett. "Úgy gondolom, hogy tiltakozni kell ez ellen a moralizáló, represszív helyzet ellen, amely csak romlott az elmúlt időkben" - mondta a lapnak a koncertszervező. Úgy érzi, hogy az éjszakai életről csak negatív előjellel esik szó a közbeszédben, és a lakossági panaszok miatt kellett lemondani szeptemberben a klubok által szervezett éjszakai programok felét.
A két évvel ezelőtt nyílt népszerű La Bellevilloise klub igazgatója, Renaud Barillet "aberráltnak és ellentmondásosnak" nevezte azt a rengeteg eljárást, amely miatt jelenleg az adminisztratív úton történő bezáratás veszélye fenyegeti az általa vezetett szórakozóhelyet. Elmondása szerint a dohányzás betiltásáról szóló törvény összeegyeztethetetlen a zajrendelettel, amely eleve lehetetlenné teszi bizonyos zenék játszását. Amióta tilos dohányozni a szórakozó- és a vendéglátóhelyeken, a vendégek az utcára járnak ki cigarettázni.
A Párizs éjszakai életének versenyképességéről a fővárosi városvezetés megbízásból az egyik francia kereskedelmi egyetemen, az ESLSCA-n készült tanulmány szerint a főváros az utolsó helyre került az éjszakai élet szempontjából a nyugat-európai városok listáján. A szigorú törvényi szabályozás mellett a tömegközlekedés, a közbiztonság, a szabadságérzés visszaesése, a kisebbségek nehéz integrációja és a drágaság is negatív pontnak minősült.
A francia fővárossal szemben a tanulmány szerint a szabadabb Londonban nagyobb a választék és jobb a tömegközlekedés, Berlin fiatalsága és a techno zene mellett azzal hódit, hogy a városvezetés maga is részt vesz az éjszakai élet szervezésében, hasonlóan Barcelonához vagy Amszterdamhoz, amely városok vezetői büszkék bulizós imázsukra.
A francia főváros által az éjszaka szerelmeseinek közelmúltban elindított új honlap - amelyen mintegy háromszáz éjszakai szórakozóhelyet mutatnak be - a tiltakozás miatt visszájára sült el. Az ötletgazda Jean-Bernard Bros, Párizs turizmusért felelős alpolgármestere szerint az éjszakai életben dolgozók számára jelenleg nehéz helyzet ellenére túlzó lenne azt állítani, hogy az éjszakai élet megszűnt Párizsban. "A külföldiek szemében továbbra is kiváló a híre" - állítja a városvezető.
Tény, hogy az elmúlt tíz évben az Alma híd tövében található Le Showcase nevű helyen kívül valamennyi régi nagy szórakozóhely bezárt. A Palace-ból színház lett, a Les Bains-Douches-on összeveszett a tulajdonos és a bérlő, a La Locót jelenleg alakítja át étteremmé a Moulin-Rouge - emlékezetett a Le Monde.
Az alpolgármester szerint nem minden a hatóságok hibája, mert sokan nem tudtak alkalmazkodni a párizsiak újfajta szórakozási szokásaihoz. Azt viszont elismerte, hogy a francia hatóságok az éjszakai életet továbbra is bizarrnak, furcsának és veszélyesnek kezelik annak ellenére, hogy a párizsiak 45 százaléka - munkából vagy szórakozásból - rendszeresen részt vesz benne este 8 és reggel 6 óra között. Ehhez jönnek a turisták, akik a Párizsban töltött rövid idő alatt éjjel-nappal élvezni szeretnék a várost - véli Jean-Bernard Bros.
