Kismarton nevezetességei egy hétvégén bejárhatók
Jöttem már vissza Párizsból, New Yorkból vagy Újdelhiből elégedetlen képpel, azon bosszankodva, hogy mit nem láttam – Ausztriából azonban soha.
Az osztrák szomszédságnak megvan az az előnye is, hogy nem muszáj ausztriai szállást nézni. Ha Sopronban veszünk ki hotelszobát, olcsóbban megúszszuk, mintha húsz-harminc kilométerrel nyugatabbra keresgéltünk volna, s mégis közel vagyunk a látnivalókhoz. Ha nem akarunk az autóval és a parkolással vesződni, Sopronból Bécsbe érdemes vasúton utazni, a vasútjegy ugyanis nem kerül sokba. A jegy nekünk három főre került oda-vissza összesen mind össze 28 euróba – igaz, nem a méregdrágaMÁV-val utaztunk, hanem osztrák társasággal.
Bécs akkor is nagyszerű, ha csak pár óránk van rá: mi legutóbb a belvárosban sétálgattunk, kávéztunk, majd elmentünk a Zene Házába (Haus Der Musik) a Sei lerstätte 30. szám alatt, és vezényeltük a bécsi szimfonikusokat. A számítógép, egy projektor és egy infrás karmesteri pálca segítségével végzett dirigálás nem aratott nagy sikert, mert néhány percig tartó bizonytalan hadonászás után az első hegedűs fölállt, s közölte, hogy ilyen karmesterrel nem játszanak tovább.
A Soprontól tizenkét kilométerre fekvő Kismartonba (Eisenstadtba) azonban autóval a legegyszerűbb átmenni, s mivel kicsiny város, akár egy hétvége is elegendő a legfontosabb látnivalók megtekintéséhez. Amelyek között természetesen az Esterházyak pompás kastélya az első: a tizenhetedik században épült, miután a császár a települést Esterházy Miklós hercegnek adományozta.
A klasszikus zene kedvelői számára világszerte ismert Joseph Haydn kötődése az Esterházyakhoz és Kismartonhoz, így a turisták körében kihagyhatatlan célpont a zeneszerző múzeummá alakított egykori lakóhelye és a Bergkirche (Hegytemplom) mauzóleumában található sírja. Feltétlenül keressük föl a helyi ferences templomot és kolostort, az irgalmasrendiek 1739-ben épült templomát, valamint az 1700-ban emelt Szent Antal-kápolnát. Ha végeztünk, tehetünk egy sétát a ruhaüzletekkel, kávézókkal, több emeletes nagyáruházakkal, s műszaki cikkeket kínáló boltokkal zsúfolt főutcán.
De javaslom, hogy karórát ne ott vásároljunk – mert habár szép darabokat tettek a kirakatba, van köztük olyan óra, amely nyolcmillió forintba kerül. Emlékezetes élmény lenne Eisenstadtból.