Dél-Erdélyben autózva
Építőköveit állítólag Ulpia Traianus városából hozták. Visszafelé az úton Hátszegtől 2-3 kilométerre van Őraljaboldogfalva a XIII. századi román stílusban épült, utóbb gótikus elemekkel gazdagodott kálvinista műemlék templomával. Innen az E79-esen észak felé érjük el az E68-as főutat, amely mentén a jellegzetes szász települések zárt kapus polgárházai dominálnak. Szászsebesnél letérünk az E71-esre, amelyen Gyulafehérvárra (Alba Julia) érkezünk, amely – főleg Bethlen Gábor idején –az Erdélyi Fejedelemség virágzó fővárosa volt. A püspöki palota mellett emelkedik a Szent Mihály-székesegyház a XIII. századból, ám belül fennmaradt az eredeti, a feltételezések szerint két évszázaddal korábbi keresztelőkápolnának a maradványa is. A székesegyházban van Hunyadi János szarkofágja, mellette két fia, László és János nyugszik. A templom 1512-ben épült Lászai-kápolnájának a reneszánsz jegyeit viselő kőkapuja mellett János Zsigmond első erdélyi fejedelem kőkoporsója és Izabella királyné sírhelye is. Gyulafehérvár arról is híres, hogy tiszti kaszinója, az utóbb Egyesülés termének nevezett épü le té ben a szászok egyetértésével az erdélyi románok kimondták Erdély csatlakozását a román királysághoz, megelőzve a triano ni döntést.
Gyulafehérvárról Vízakna a következő célpont, amely a római időktől sóbányászatáról volt ismert. Ma szecessziós stílusú gyógyközpont a Hotel Helios Fürdőszálló, ahol tábla örökítette meg, hogy 1907 és 1908 között épült, I. Ferenc József és Wekerle Sándor miniszterelnök idején. A szabadságharc idején fontos csata dúlt erre, Petőfi Sándor sorai szerint „Négy nap dörgött az ágyú Vízakna s Déva közt, Ott minden talpalatnyi földet vér öntözött”.
A szászok, akiknek őseit II. Gézától kezdve az Árpád-házi királyok telepítették be Erdélynek erre a részére, a szabadságharcban a Habsburgok oldalára álltak. Vízaknától tíz-egynéhány kilométer Nagyszebenig (Hermannstadt, román nevén Sibiu), amelyet a középkorban gazdagságával joggal tekintettek Szászföld „fővárosának”. Ékszerdoboz három kis terének épületeivel, templomaival, az 1588-ból származó várostornyával Nagyszeben méltán lehetett 2008-ban Európa kulturális fővárosa. Érdemes ellátogatni a város határában, a Dumbrava-erdőben az Astra falumúzeumba, amely Erdély legnagyobb skanzenje.
Útban Fogaras felé, az E68-as főúttól néhány kilométerre északon található Kerz, amely a XIII. században épült cisztercita apátság romjairól híres. Fogaras városának egykor Mikszáth Kálmán volt a képviselője, s egy ideig itt tanárkodott Babits Mihály. A város látványossága Majláth István erdélyi vajda impozáns, az 1500-as években emelt négyszögű, fallal és vizesárokkal is védett masszív bástyás erődje. Fogarastól választhatunk: vagy a 73A úton, vagy Brassó előtt a 73-ason délnek fordulunk, s a barcarozsnyói dombra épített vár előtt (novemberben zárva volt) elhaladva elérünk a Bucsecs és a Királykő bércei és hegygerincei között a Törcsvári-hágóhoz (1240 méter magasan), amely stratégiai fontosságú kereskedelmi út volt. A szoros és így Erdély határának védelmére 1377-ben építették a törcsvári kastélyt (Bran). A turisztikai ipar Drakula kastélyaként tartja számon, noha nincs sok köze a XV. században kegyetlenségéről hírhedt Vlad Tepes havasalföldi vajdához.
Törcsvárról a 73A úton elérjük a Tömösi-hágót, majd az E60-ason délnek haladva a Prahova folyó völgyében az ezer méternél magasabban lévő Predeal és Sinaia üdülőhelyeket a Bucsecs- és a Brassóihavasok között. Egy ideig Nagy Imrét Sinaiában tartották, ám a festői kis település az útikönyvekben a Peles-kastélyról híres. A Hohenzollern–Sigmaringen román királyi dinasztia nyári rezidenciájának készült a XIX. század végén. Innen az E60-ason mintegy 50 kilométer Brassó, az egykori Szászföld központja, napjainkban majd 300 ezer lakossal. Fő nevezetessége az 1385 és 1477 között épített Fekete-templom, amely Európa legkeletibb pontján lévő gótikus temploma.
Infó
Nonstop autómentés Romániában (Román Autóklub, www.acr.ro): 0040-21-2222222 0040-745-382715 0040-722-382715
