Érsemjén - több mint hagyományőrzés

Kazinczy születésének (1759. október 27.) az idén ünnepelt negyed évezredes évfordulója, a határtól mindöszsze öt kilométerre található, négyezer főt számláló, többségében magyarok lakta települést is reflektorfénybe állítja. Érmihályfalva felé tartva egy bekötőút mentén érünk a faluba. Minden ideérkező először a modern kori magyar nyelv "atyjának" emlékhelyeit keresi fel. 1907-ben a település szívében állították fel Kazinczy mellszobrát.

Az alkotásra valót Fráter Loránd "hegedülte össze". A szobornak ezt követően kalandos története volt: 1920 után a helyi református templomban rejtegették, 1941-ben újra felállították, majd pedig 1945 elmúltával némi ravaszsággal, magas, sűrű növésű bukszussal körbeültetve-eltakarva vészelte át a rendszerváltás előtti évtizedeket. A szoborral szemben található Kazinczy legkisebb fiának, Lajosnak, a tizenötödik aradi vértanúnak emléket állító, csónak alakú fejfája.

A szomszédságban áll a XVIII. században Kazinczy anyai nagyapja által vályogból építtetett kúria. A hófehér színű oszlopos tornácával hívogató épület, egyfajta helyi Athenaeum: belsejében a három híres elszármazottról szóló emlékkiállítás található. Kazinczy nyolcéves koráig élt a településen, majd pedig a börtönben töltött éveket követően 1801-1806 között az Érmelléken, többek között Érsemjénben, itt, a család házában lakott. A kéziratok mellett különös beccsel őrzik a szülőházról készült (a ház 1931-ben elpusztult, helyét ma emléktábla jelöli), egyedüliként megmaradt képsorozatot.

A szomszédos szobában Fráter Loránd (1872-1930) nótáskapitányra, a XX. század egyik legkedveltebb, napjainkra méltatlanul elfeledett nótaszerzőjére emlékeznek. Legismertebb saját szöveg- és dalszerzeményű nótái: Krasznahorka büszke vára, Jó estét kívánok, megjöttek a fehérvári huszárok, Őszi rózsa. Különös becsnek örvend a kintornakészülék egyik megmaradt papírtekercse, melyről a legkedveltebb Fráter-nóta, a "100 szál gyertya" csendül fel. Az emlékmúzeum utolsó felében kapott helyett a Csiha Kálmán (1929-2007) emlékkiállítás. Erdély szent életű református püspöke Érsemjén külterületén, a helybéliek által Barantónak nevezett részen, ma ismét a család tulajdonában álló, klasszicizáló kúriában született, nevelkedett, és élete derekán hazajárt megpihenni. Számos személyes tárgy között itt őrzik a püspöki palástot, személyes Bibliáját és határidőnaplóját.

A helybéliek méltán büszkék rá, hogy a "főtéri" Kazinczy-szobor mellett az idén augusztusban Fráter Loránd, és a tervek szerint november hónapban Csiha Kálmán tiszteletére avatnak mellszobrot.

Érsemjén további kihagyhatatlan látnivalója a központban található, többször átépített református templom, mely két gótikus portikuszával hirdeti az állandóságot. Betérve egy a református templomokra nem jellemző érdekességgel találkozhatunk. A hajót díszítő, XIX. század elején készült rokokó szószéket három festménnyel (Mózes, az Úr színeváltozása, illetve a szamáriai asszony) díszítették - a képi ábrázolás tilos a református istenházakban.

Érsemjénben négy különálló temető található. Érdemes a református temetőben a Fráter-sírboltot követően a helybéliek által "gongfáknak" nevezett, az Érmelléken ősi hagyományok nyomán fából készített csónakfejfákat megcsodálni. Az ugyancsak gondozott izraelita temető kétnyelvű (héber és magyar) sírkövei az egykor itt élt parányi zsidó közösség megmaradt mementója.

A település legkönnyebben Debrecen felől autóval (30 km), vagy a Nagyvárad és Szatmárnémeti között közlekedő személyvonattal közelíthető meg. Az Érsemjén határában található Csiha-kúria béresházában berendezett, ún. "barantói vendégszobák" jó minőségű, kedvező árú ellátással szolgálnak, ahol többek között sétakocsikázási és lovaglási lehetőséget is biztosítanak. A helyi árak az otthoniaknál kb. 10-20 százalékkal olcsóbbak.

Információk: www.simian.ro

http://vendegszobak-baranto.ro