Megújult a Ferdinánd-kapu
Az Öregvárat 1546–1557 között, míg az Újvárat 1663–1673 között építették. A Duna és a Vág összefolyásánál kiépült hatalmas erődrendszer Közép-Európában egyedülállónak számít, s történelmi érdekessége, hogy harccal sohasem vette be senki. Ez az 1848–49-es szabadságharc idején sem sikerült, s Klapka György várparancsnok katonái végül császári menlevéllel hagyhatták el a várat. A révkomáromi vár volt egyébként akkoriban az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb erődítménye, amely több mint 200 ezer ember befogadására volt alkalmas.
A kapu felújításával együtt a bejárat felett látható emléktáblát is rendbe tették. Az emléktáblán Ferdinánd császár és király címere, illetve a Habsburgok címere látható. Csehszlovákia 1968-as megszállása után szovjet katonák állomásoztak a magyar történelem híres erődítményében, s nagy károkat okoztak. Az 1989-es rendszerváltást követően – a szovjetek távozása után – csak kisebb szlovák katonai egység maradt a falak között, ők a várnak csak egy kis részét használják. A révkomáromi városi vezetés célja, hogy fokozatosan felújítsa és mindenki által látogathatóvá tegye az egész építményt, s a hozzá tartózó védvonalakat.